Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon m utatja, képzettségük, tekintélyük és tudásuk előmenetelüket is biztosította a tisztikarban. Megint mások megyei hivatalukat cserélték fel uradalmi állással, mint például Balogh István, aki szolgabíróból lett a Siklósi uradalom tiszttartója (1718), vagy az esküdtséget tiszttartóságra cserélő Zarka Ferenc (1738), illetve a szintén esküdtből pécsváradi uradalmi inspektorrá lett Márffy István (1757).33 Pályaívek - karriertípusok34 Az egyik legteljesebb hivatali karriert Thanyi László mondhatta magáénak. Apja, Thanyi György esküdtsége (1736-42) egyengette az utat számára. László előbb esküdt (1742-50), majd szolgabíró (1750-58) végül három cikluson (1758, 1761, 1769) át a Baranyavári járás főszolgabírói tisztét viselte. Hosszú tisztviselői idővel, fokozatos hivatali emelkedéssel „hagyományos” törvényhatósági karrier volt az övé. A sok fáradozással járó hivatalok közül a főszolgabírói a legtöbb esetben a megyei köznemesség pályaívének végpontját is jelentette. E posztot baranyai viszonylatban a leghosszabb ideig az előbb baranyavári (1736-1747), majd a pécsi főszolgabírói tisztet (1747-1773) haláláig betöltő Koller Mihály viselte. A legfényesebb hivatali karrierek egyikét Baranya vármegyében a Kajdacsy család tagjai futották be. Az 1730-as évek közepén Sopron megyéből Baranyába települt család presztízsét jelzi, hogy az 1736-os tisztújítás alkalmával Kajdacsy Zsigmondot rögtön főszolgabíróvá választották. 1742-től pedig már a táblabírák sorában foglal helyet. Hamarosan - felesége révén - Baranya megye birtokosainak sorába lép, s ezzel a család tekintélye tovább gyarapodik. Fiai a tradicionális hivatali pályán ígéretesen haladnak előre. Antal I. 1773-ban - a szamárlétrát kiiktatva - elnyeri a hegyháti főszolgabíróságot. 1777-től pedig a mohácsi főbíró tisztét viseli. 1780-ban főjegyző, 1790-ben - közfelkiáltással - Baranya megye alispánjává választják. Több mint két évtizeden át, egészen haláláig (1811. július 19.) közmegelégedésre látja el hivatalát. (Fivérét, Ferencet a 80-as években Tolnában választották alispánná.) Fia, Antal II. (1780-1830) hivatali pályáját 1801-ben szolgabíróként kezdi, s 1813-ban már a megye másodalispánja, majd országgyűlési követ (1825-30) egészen tragikus hirtelenséggel bekövetkező haláláig. Kajdacsy Antal III. pályáját a siklósi járás esküdt- jeként (1829-31) kezdi, 1832-től országgyűlési követ, szentlőrinci főszolgabíró 1836-tól, majd 1840-től a megye főjegyzője. E klasszikusnak tekinthető családi 33 ODOR 1995, 254-255. 34 A megyei tisztségek változásainak követésében az általunk összeállított „Baranya vármegye tisztségviselőinek archontológiája 1713-1813” c. munkánkra támaszkodtunk. Lásd: ODOR 1997, 110-114. 72 Ódor Imre
