Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
10-ig volt tagja a magyar parlamentnek, második mandátumát 1967. március 19-én Pécs 1. sz. egyéni választókerületében szerezte.85 Továbbá említésre méltó, hogy idő közben a Mecseki Bányász Szakszervezet küldötteként tagja lett a Szakszervezetek Országos Tanácsának is. Rapai memoárjában hosszasan ír országgyűlési munkájáról, élményeiről. Emlékei szerint a képviselőket - így őt is - arra bíztatták, hogy felszólalásukban a saját véleményüket, ötleteiket, javaslataikat mondják el, és ha lehet, ne írják le, hanem élőszóban adják elő mondanivalójukat. Attól különösen óvták őket, hogy valaki mással készíttessék el a felszólalást.86 Rapai szerint a képviselők többsége tartotta is magát ehhez. Baranyai munkája kiterjedt a mezőgazdaság átszervezése utáni tennivalókra is.87 A Baksai Tsz élen járt a fejlesztésekben, az elsőként itt kialakított ún. háztáji gazdálkodás elterjedt az egész országban, és nagy hatással volt a magyar gazdaságpolitikára. Rapai meghívására a baksai kezdeményezést Fehér Lajos, a KB titkára is meglátogatta. Sőt, a „háztáji gazdálkodást” később még Hruscsov szovjet pártfőtitkár is napokig tanulmányozta egyik magyarországi látogatása során. De ugyanígy megemlíthető a Bikali Állami Gazdaság, amelynek új haltenyésztési módszere, és annak sikerei szintén Baranyából indultak, és hatására az 1960-as években összesen 45 víztározót alakítottak ki a megyében.88 Mindezekkel a párt megyei végrehajtó bizottsága rendszeresen foglalkozott. Azonban voltak olyan VB ülések is, amelyekre nem írtak elő napirendi pontokat, ezek ritkaságszámba mentek. Rapai szerint ezek voltak a legérdekesebbek, mert ilyenkor minden bizottsági tag felvethetett bármilyen témát, és tulajdonképpen szabadon vitatkozhattak, hiszen nem kötötte őket még az sem, hogy a vita végén határozatot kellett elfogadni, megfogalmazni. Ilyenkor leggyakrabban az egyes megyei, járási és alapszervezeti vezetők kiválasztásának kérdése állt a középpontban, hiszen a gyakorlatban ezek a döntések, kijelölések felülről jöttek. Ä kijelölt személyek (és az érintett szervek) az utolsó pillanatig nem is tudtak kiválasztásukról, mindig csak a felsőbb szerv ismerte a kiszemeltet.89 Az ilyesfajta eljárás jellemző volt a pártapparátus működésére, és tulajdonképpen Rapai egész karrierjét is végigkísérte. Pécsi időszakában az oktatáspolitikával, a sajtóval, illetve a különböző ifjú85 http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5 646&catid=85:r&Itemid=67&lang=hu (2014. 02. 26.) História digitális adatbázis, Történelmi Tár. 86 LÉPCSŐFOKOK, 151-153. 87 MNL BaML XXXV. 1. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. VB jkv. 1962. június 12. 4. n. p. A tsz-ek helyzete; 1963. szeptember 3. 2. n. p. Megyei tsz-ek fejlesztése, beruházásai. 88 Továbbá lásd: MNL BaML XXIX. 502. Bikali Állami Gazdaság iratai, 1962-1969. 89 LÉPCSŐFOKOK, 173-174. Továbbá lásd: RAINER M. 2010, 27-28. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 417 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
