Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon e rkölcstől való eltérést megengedné. Idézi Gladstone-t is: „ami erkölcsileg ártalmas, semmiképpen sem lehet politikailag helyes.”28 29 Krisztics szerint az egyéni erkölcs és állami erkölcs szétválasztása is téves, és ez lélektanilag sem lehetséges. Az állami erkölcs azért nem lehet más, mint az egyéni erkölcs, mert ha az egyén erkölcsös kíván maradni, nem lesz erkölcstelen még az állam kedvéért sem. A politikai hatalom a 20. században már nem tárgya többé oly irányú elmélkedésnek, hogy az a felsőbb osztályból való leszármazáson vagy vagyonon nyugszik. Ma már bizonyos, írta 1931-ben, hogy az államok sorsa legegyszerűbb polgáraik kezében van. A tudás ezért kevés szerepet játszik a gyakorlati politikában. Egészen elképesztően aktuális Krisztics e másik 1931-es megállapítása is: „[...] ma ezen kevés tudás nem a felsőbbek irányító hatalmának eltévelyedésében nyilvánul meg, hanem a szavazótömegek tudatlanságában, melynek irányítása alá kerültek az államok Akár az aktuális politikatudományi ismeretterjesztés feladata is lehetne, amit az elméleti és gyakorlati politika összefüggéséről írt fejezet végén megállapított: „A tanítók száma rendkívül megszaporodott, kikkel külön kell számolni a politikatudománynak, mint tételei terjesztőivel. A politikai előítéletek terjesztése minden államban kitűnően meg van szervezve. Csupán a tudomány követelményeinek megfelelő ismeretterjesztés szervezetlen. Égető szüksége korunknak a felnőttek megfelelő informálása. Egyébként politikai agitátorok és demagógok irányítása alá kerül a tömeg.”30 Ebből a szempontból is különös jelentőséget kapott nála a keresztények aktív, akár pártokban történő politikai szerepvállalása, amely megítélése szerint csökkenti, csökkentheti az említett negatív tendenciákat. Viszonyításként most rövid kitekintést teszünk az aktuális német megítélésre a keresztények pártpolitikai aktivizálódásáról. Keresztény pártpolitikai cselekvés a világi kötelezettség részeként A modern politikai pártok létrejöttekor dönteniük kellet a keresztény egyházaknak, hogy az egyházi tisztségviselők a legkülönfélébb szinteken, illetve maguk a hívek alakítsanak e pártokat, vagy „csak” vegyenek részt azok munkájában. Esetleg ennek révén közvetett feladatként vállalhatnak e például parlamenti mandátumot, vagy sem. Korábban a katolikus hierarchia csúcsa, 28 Uo., 50-51. 29 Uo., 55. 30 Uo., 57. 366 Cseresnyés Ferenc
