Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon t ett oly képzetek összege, melyek őt az együttélésre alkalmassá teszik, mert az ember része a világszellemnek, s az örök világrend követeli ezt így. A racionalizmusnak másik iránya szerint az erkölcs azoknak az együttélési szabályoknak az összege, melyek az ember számára az esze által a világ csodálatos harmóniájából vezettetnek le. Az emberi ész alapján kigondolt erkölcs a világszellemet, az örök világrendet tekinti az erkölcs forrásának. c) Az autonóm erkölcs felfogása szerint az erkölcs olyan magatartási szabályok összege, melyeket az ember maga ad magának. Minden ember keresi az erkölcsi ideált, mert erkölcsös élete teszi őt tökéletessé. Erkölcsi ideál azonban csak egy van. Ehhez minden embernek magának kell eljutnia. Éppen ebben van az erkölcs jelentősége, mert az erkölcs autonóm volta nem azt jelenti, hogy mindenki alkossa meg magának az erkölcsi szabályokat, hanem, hogy az ember szabadon keresi és szabadon tartja be az erkölcsi szabályokat. d) Az evolúciós elmélet szerint az erkölcs a társas együttélés következményeképpen támadó magatartása az embereknek. Az erkölcs történelmi fejlemény, mely a társas együttéléssel együtt fejlődik.22 23 Akik a politika és az erkölcs között ellentétet keresnek, azok szerinte olyan problémát vetnek fel, amely nem is létezik. A kérdés nem az, hogy a politika és az erkölcs összeegyeztethetők-e, hanem az, hogy az emberek meg tudják-e tartani ennek a szükséges egyezésnek a követelményeit. Az erkölcs követelményei Krisztics szerint az államban más körben érvényesülnek, mint nem az államra vonatkozóan. Másképpen érvényesülnek a család tagjaira egymás között, mint a családon kívül álló emberrel kapcsolatban. A baráti viszonyban állók között ismét mást követel az erkölcs, mint a baráti viszonyban nem állóktól. Az erkölcs ugyanaz, csak érvényesülési köre másP A politikában alapvető kérdés az, hogy a politikai cselekvés, amely az erkölcsi törvény megszegésével jött létre, de az állam érdekeinek előmozdítását célozta, igazolható-e? A hazaárulás erkölcstelen, de a politikus saját hazája érdekében felhasználhatja-e? Ha valakinek saját hazája és idegen állam iránti kötelességei összeütköznek, az idegen ország iránti kötelesség megsértése ellenkezik-e az erkölcs elveivel? Szabad-e az államnak ölni, akár bírói ítélet, akár háború viselése által? Az állami életnek különös természete indokolja-e az általános erkölcsi elvektől való eltérést? Krisztics Machiavellit és korát idézi a viszony (erkölcs és politika) ellentmondásainak érzékeltetésére. Niccoló Machiavelli azt ajánlotta az erkölcstelen közállapotok és azok reménytelen megváltoztathatóságát tapasztalva, hogy az erőszak teremtette hely22 KRISZTICS 1931, 46-47. 23 Uo.,47. 364 Cseresnyés Ferenc
