Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
alkotmány tant, vagy közigazgatástant ért. Az új elméletek szerinte a jövő szükségleteinek formulázásai és mindig hathatós eszközök a gyakorlati politikus számára. A politikai gondolkodást meghatározza a nemzeti sajátos szellem (főképpen a szabadságszeretet vagy a kényelmes kormányoztatni hagyás) és a történelmi fejlődés. Szerinte a nemzeti szellemet legjobban a nagy bölcselők elméleteinek tükrében figyelhetjük meg.is A politika tudománya és gyakorlata közötti különbség A politika tudománya és gyakorlati alkalmazása között a határvonalat úgy vonhatjuk meg, hogy a gyakorlati politikát az állami életben való jártasságnak, tapasztalati ügyességnek tekintjük. A gyakorlati politikában nincs idő várni a tudományos politika megállapításainak elméleti kidolgozására, hanem a helyzethez mért, a politikai életben való jártasságból fakadó megoldások következnek. A gyakorlati politika éppen ezért nemcsak a politikai tudományos készültséggel bírók számára, hanem általában az állami életben jártassággal bírók, sőt az átlagember számára is érvényesülési terület, állítja Krisztics, azaz nem tekinti a demokráciában „úri huncutságnak” a tevékenységet, hanem nagyon is közügynek tekinti azt.15 16 Az elméletek egyszer megelőzik, másszor követik a megfelelő intézmények mibenlétét, így azoknak okai és eredményei is lehetnek. Új viszonyok új elméleteket szülnek. Viszont új elméletek szerint sokszor alakulnak a helyzetek. A gyakorlati politika megold olyan helyzeteket is, amelyeket a tudomány szerint megoldani már csak azért sem lehet, mert adott időpontban még nincsenek a megoldásra nézve tudományos ismereteink. Sőt, a gyakorlati politika állapítja meg, hogy az elmélet milyen mértékben érvényesüljön. A tudományos politika mindig mérséklőén fog hatni a gyakorlati politikára. Azért jó, ha a gyakorlati politikus egyúttal tudományos politikai készültséggel is bír. A politikában minden elméletnek az értéke a megvalósíthatóság ismérvétől függ. Ilyen értelemben a politika nem más, mint az emberi tökéletesedés technikája, az a társadalmi tevékenység, mely az együtt élő embercsoport önfenntartására, hatalmának továbbfejlesztésére vonatkozik.17 Minthogy pedig az államban és a közéletben való részvétel nem más, mint az egyén hatalmi tényezővé válása embertársai irányítására, ezért a gyakorlati politika „törekvés a hatalomban való részesedésre, vagy a hatalom megoszlásá15 Uo., 37. 16 Uo., 38. 17 Uo., 39. Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években 361 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
