Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Bősz Attila: A „Mecsek Garage ”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében
négyszögöl szőlője, Németbóly határában 3 hold szőlője, Veresegyházán pedig két házhelye feküdt. Már 1911-ben tulajdona volt a Perczel utca 34. alatti ház, udvari épületeivel együtt. Bővítése után ennek a háznak 13 szobája, 7 konyhája, 7 kamrája, egy mosókonyhája és egy műhelye volt.60 A ház mérete is mutatja, hogy tulajdonosa a vagyonos polgársághoz tartozott. Méreteivel szintén kirítt az utcaképből a fent már említett Felsőmalom utca 16/1 sz. emeletes ház. A szomszédos 16/2 sz. földszintes épület is Varga Gyuláé volt.61 Szőlőbirtok nélkül nem lehetett „igazán pécsi” egyetlen polgár sem, és már 1911 óta meglévő szőlőjéhez 1928-ban megvásárolta a Mátyás Flórián (ma Hunyadi) utca 33. alatti présházat a hozzá tartozó szőlővel együtt. A házikóból háromszobás, fürdőszobával ellátott nyaraló lett, a pince is kibővült.62 Hosszabb-rövidebb ideig több ingatlan is Vargáé volt (ilyen lehetett a Majláth utca 34.), amelyeket megvett, majd eladott. A családi vállalkozás jól láthatóan több lábon állt, a jövedelemforrás nem korlátozódott egyetlen tevékenységre, hanem széles spektrumon mozgott: az autóépítés, a benzinforgalmazás, a szerelőműhely, a bérgarázs, a különböző járművek felszereléseinek és alkatrészeinek árusítása, valamint az ügynöki tevékenység támogatására hatékonyan működött az ingatlan-bérbeadás. Az 1930-as években alakult ki a mai értelemben vett autózás jogi és technikai vonatkozásban is. 1929-ben lépett életbe a mai KRESZ elődje, majd elterjedt a zárt acélkarosszéria, megjelent a biztonsági autóüveg, az elektromos önindító, az acélfelni a szekérkerék helyett stb. Ahogy növekedett a gyárilag épített autók száma, úgy szorult háttérbe a Varga-cégnél is a karosszériagyártás - bár nem állt le teljesen: magánmegrendeléseket is teljesítettek, de készült ételszállító autó az egyetemnek, locsolóautó a városnak. Külön érdekes a locsolóautók kérdése. Nagy szükség volt rájuk az autózás elterjedését követően, tehát az 1920-as évek végén, mert - ahogy fent már utaltam rá - az infrastruktúra kiépülése nem tudta követni az autók számának drasztikus növekedését, magyarán nem állt rendelkezésre elég pormentes útfelület még a városon belül sem. Pécs város polgármestere így ír a belügyminiszterhez 1927-ben: „A város területén lévő makadám utak elenyésző kivétellel mészkőkaviccsal tartatnak fenn s ezek porképződése oly nagy mérvű, hogy melegebb nyári napokon sűrű, többszöri locsolásuk szükséges. A nagysebességű géperejű járművek szaporodása középkeménységű mészkőburkolatainkon a porképződést különösen elősegíti, úgyhogy az ezzel szemben szükséges óvintézkedés csak újabb öntöző 60 MNL BaML IV. 1406. e. 6481/1911 PVGÜ. 61 Az ingatlanok adatai 1934-ből származnak. MNL BaML IV. 1406. c. 42650/1948 PVJÜ. 62 MNL BaML IV. 1406. e. 20620/1928 PVGÜ. A „Mecsek Garage”. Egy pécsi kocsigyártó vállalkozás a 20. század első felében 309 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
