Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ernyes Mihály: Egy "renitens" pécsi rendőrfőkapitány: Vaszary Gyula
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon e llenére, mivel a város kedvezőtlen, szűkös anyagi helyzetben van, az egyszerre történő megvalósítást nem tudja támogatni, hanem a rendőri létszám fokozatos kiépítését, kiegészítését a jövő feladataira hagyja. Jelenleg a nélkülözhetetlen szükséglet teljesítésére a Törvényhatósági Bizottságnak, csak öt fő II. osztályú rendőri állás szervezését ajánlja jóváhagyni. Ezt a bizottság egyhangúan elfogadta.17 A századfordulón elkészítették a szolgálati utasítás és a ruházati utasítás tervezetét is. Vaszary küzdött az illetmények, járandóságok javításáért. 1897- ben a polgármester évi 3 000 forintos fizetést, 560 forint lakbért, 100 forint fogatpótlékot vehetett kézhez és tiszti szolga is rendelkezésére állt. A főjegyző 1800 forint bért és 350 forint lakbért kapott. A rendőrfőkapitány járandóságai voltak: 2 200 forint illetmény, 350 forint lakbér és tiszti szolga volt. A rendőrőrmesternek évi 500 forintos fizetés, természetbeni lakás és ruha, egy közrendőrnek 360 forint bér, 50 forint lakpénz és ruházat járt.18 1903-ban betegsége miatt hosszabb szabadságot kért, mivel enyhébb éghajlatú területen kellett gyógykezelni.19 Az elért eredmények mellett, az egyre gyakoribb munkásmegmozdulások kudarcot is jelentettek. Egy ilyennek következtében kellett megválnia rendőri hivatalától is, miután 1905 végén fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendeltek el vele szemben, a november 12-i munkásmegmozdulások miatt, majd 1907. május 29-én állásából is felfüggesztették. A Törvényhatósági Bizottság egyhangú határozata alapján 1908. július 1-jén nyugállományba vonult. A döntéshez - legalábbis jó indokként - hozzájárult egészségi állapotának romlása is. Közéleti tevékenysége Vaszary Gyula rendőrfőkapitány a kor követelményeinek megfelelően komoly közéleti szerepet is vállalt. Kiss Józsefnek, a Mecsek Egyesület titkárának méltatása szerint, fáradhatatlan munkásságának nyomai megtalálhatók „az alvó félben lévő' tűzoltóság új életre keltésében, a mentó' intézmény megteremtésében, a jó cselédek jutalmazására létesített pénzalap összegyűjtésében, a tüdó'betegek védelmére irányuló társadalmi mozgalomban stb. stb. mindenhol az ő tevékenységét látjuk.”20 1888-ban a pécsi mentőtársulat javára népünnepélyt rendeztetett, aminek 17 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 45/1904. jkv. 18 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 28/1897. jkv. 19 MNL BaML IV. 1402. Pv.tb. 20/1903. jkv. 20 MECSEK EGYESÜLET 1914, 3. 250 Ernyes Mihály
