Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)

Kocsis Éva: Mátyás Flórián, Pécs első akadémikusának könyvtára

Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon E töredék (Magyar nyelvtörténeti Szótár-kísérlet) mutatja mit vesztett Mátyásban a Nyelvtudomány. Ha az akadémia nem bánik vele szűk keblűen, már régen megvolna a nagy munka, melynek újabban bó'kezűen megszavazott budgetjébó'l, már egykét éve él a Nyelvőrnek egész csapat magyarosított magyar nyelvésze a nélkül hogy még egy betűt is láttattak volna a történeti szótárból. Nem is említve Mátyásnak a magyar történelem kútfőinek bírálatára vonatkozó munkálkodását, Nyelvtörténeti Szótár-Kísérlete is megérdemelné, hogy ne kérdezzék, ki az a Mátyás Flórián? Egy akadémikus,”4 Pécs első akadémikusát 1858. december 15-én választották a Magyar Tudo­mányos Akadémia Nyelvészeti Osztályának levelező tagjai közé, majd Pauler Gyula ajánlására, 1898-ban lett a Történeti Osztály rendes tagja.5 „A szerény fellépésű, igénytelen külsejű tudósról senkisem gondolta volna, - aki vele az utcán találkozott, - hogy az Mátyás Flórián, Európa első'nyelvésze, akinek M. Florianus (Magister FI.) aláírású kritikái, értekezései örökké halhatatlanná tették nevét.”6 Mátyás Flórián könyvtárában a nagyobb számban lévő nyelvészeti, tör­ténettudományi és vallási témájú könyvek mellett nagy arányban találhatóak filozófiai művek. Mindenesetre 1869-től7 tudományos tevékenységének kö­vetkező állomását a történettudomány iránti szeretete határozta meg.8 Ke- menes Ferenc kanonokhoz írt levelében a következőket olvashatjuk: „[...] a magasb szellemi életviszonyokat jelző' tényállásokból vonható tanulságot, csak a történeti részek közzététele után adhatjuk. Mert világ- és emberismeretünk biztos voltát csak tényekre hivatkozással igazolhatjuk. Ezen tények konstatálása pedig oly mellőzhetetlen, mint mellőzhetetlenek a Fizikában a megfigyelések. ”9 Nyelvészeti,10 később történeti munkáinak kiadása, valamint tanulmány­útjainak támogatása érdekében többször fordult az akadémiához segítségért. Kisebb összegeket elnyert, de munkáinak sokszorosítását leginkább önerőből kellett fedeznie. Végső elkeseredésének a következő sorokban adott hangot: „Szegénység nem szégyen. Én akadémiánk tudományos érdekei gyarapításában sze­gényedtem el. A hatvanas években még háztulajdonos voltam Budapesten. De üdv neked hazafiság! Vagyonom egyik részét elnyelvészkedtem, másik részét történeti kutatásokra pazarolva értekezések költséges feldolgozásában elokoskodtam. Most 4 MNL BaML XIV. 39. a. Mátyás Flórián történész, akadémikus irathagyatéka, sze­mélyes iratok, 1837-1904. 5 BÉKEFI 1906, 8, 17. 6 SÁGI 1919, 3. 7 SZŐNYI 1909, 12. 8 Mátyás Flórián életéről és tudományos tevékenységéről további adatokat tartalmaz a témában legújabb szakirodalom: NAGY 2013, 247-264. 9 MNL BaML XIV. 39. e. Mátyás Flórián történész, akadémikus irathagyatéka, Má­tyás Flórián levelezése, 1837-1904. 10 Nyelvészeti munkásságának részletes elemzését Id. STEMLER 2004. 218 Kocsis Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom