Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
Rangos fám diák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon k alksburgi jezsuita és a pécsi ciszterci gimnáziumban végezte. A strassburgi, zürichi és budapesti egyetemeken jogot hallgatott, jogtudományi doktori és ügyvédi oklevelet szerzett. 1905-től ügyvédként dolgozott Szigetváron. Elénk közéleti tevékenységet folytatott, a kaposvári Berzsenyi Társaság rendes tagja lett, és közérdekű cikkeket írt a helyi lapokba. A Szigetvár és Délsomogy c. lap főmunkatársa (1915-21), a Szigetvár felelős szerkesztője (1925-26).140 Az első világháborúban a 19. népfölkelő ezredben főhadnagyként, majd századosként harcolt.141 A Szily birtok Szily László volt Baranya vármegye utolsó birtokos alispánja, aki az alis- páni hivatal tekintélyét a gödreszentmártoni142 birtokával is alátámasztotta. 1874-ben vette meg a gödreszentmártoni uradalmat. Ez az uradalom is egy nagy uradalomból osztódott egyre kisebb részekre. Szentmárton prtediumot, vagyis önálló pusztát III. Károly király adományozta 1735. november 28-án Petrovszky Józsefnek.143 A Petrovszky birtok a 18. század végére a megye nyolcadik legnagyobb birtokteste lett. A Petrovszky család kihaltával a 18 községből álló birtok (31592 hold) széjjelhullott. Három-három község a Jeszenszky család (3 799 hold), Gervay báró (8226 hold), Puchner báró (5 663 hold) és a kamara (6109 hold), két község pedig Majláth György országbíró (3 449 hold) tulajdonába került. Négy községen (4346 hold) pedig kisebb részbirtokosok osztoztak.144 1844-ben Gervay Sebestyén báró, udvari tanácsos birtokaként mérték fel, és 10970 1/32 holdból állt: Szentmárton puszta 3 704 23/32 hold, Szénás puszta 1262 29/32 hold, Szentgyörgy helység 1 581 16/32 hold, Gyümölcsény helység 1575 16/32 hold, Tormás helység 2 845 13/32 hold.145 140 SURJÁN 1992, 347-348. 141 HORTOBÁGYI 1928, 199. 142 Szentmárton puszta nevét 1904-ben változtatták Gödreszetmárton pusztára. Szentmárton, illetve Gödreszentmárton puszta közigazgatásilag Baranyaszent- györgyhöz tartozott, 1911. január 1-én alakult önálló községgé. Gödreszentmárton és Gödrekeresztúr község 1969. július 1-én egyesült, Gödre néven. 143 MNL BaML Bvm. alisp. közig. ir. 7385/1906. 144 H. PÁLFY 1933, 984-985. 145 MNL BaML Bvm. Nemesi kgy. ir. 2732/1844. 1848-ban Breda grófnő' birtokolta, 204 Nagy Imre Gábor
