Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
rezte meg. Ezután Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Szily Tamás mezőgazdasági tanulmányai bejezése után önkéntesi évét a 10. huszárezrednél szolgálta le, ahol tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Később áthelyezték a 8. m. kir. pécsi honvéd huszárezredbe. Tanulmányai befejeztével átvette a gödreszentmártoni családi birtok vezetését. Majd állami szolgálatba állt, és állattenyésztési felügyelőként, illetve 1902 és 1910 között országos tejgazdasági felügyelőként dolgozott.125 Az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére 1910. február 17-i legfelsőbb elhatározásával Baranya vármegye főispánjává nevezte ki. A megye 1910. március 5-i rendkívüli közgyűlésén foglalta el a főispáni széket és vette át a megye kormányzatát. A főispáni hivatalt március 7-én adta át neki Stenge Ferenc alispán. Évi 10 000 koronás fizetését március 1-től, 2 000 koronás lakpénzét május 1-től utalványozták ki. O volt Mátyás király uralkodása óta a második megyebeli születésű főispán. Jeles családfát tudhatott magáénak, anyai dédapja, Siskovics József és anyai nagyapja, Jeszenszky Ferenc és az édesapja, Szily Fászló egykoron a megye alispánjai voltak. Székfoglaló beszédében legfőbb célkitűzésének a megye gazdaságának fejlesztését tekintette, elsősorban a mezőgazdaságot és azon belül különösen a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztést, valamint a bortermelést, de nem kívánt megfeledkezni az iparról, a kereskedelemről és a népoktatásról sem. Nem rendelkezett ugyan jogi, közigazgatási ismeretekkel, viszont még a politikai ellenfelei is jó gazdának, elsőrendű mezőgazdásznak tartották. Főispánként főként a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztést szorgalmazta.126 Szily Tamás a Tisza-kormány bukása után beadta lemondását, amit az uralkodó 1917. június 11-én elfogadott, és a rendkívüli háborús viszonyokra való tekintettel az utódja kinevezéséig megbízta a főispáni teendők további ellátásával. 1917. július 23-án adta át a főispáni hivatalt utódjának, gróf Be- nyovszky Móricnak. Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága a július 9-i közgyűlésén búcsúzott el tőle, ahol szokás szerint emlékét a jegyzőkönyvben megörökítették, és elhatározták, hogy arcképét megfestetik a közgyűlési terem részére.127 Szily Tamás belépett a Nemzeti Munkapártba, illetve a Nemzeti Középpártba. 1922-ben Egységespárti programmal egyhangúlag választották meg 125 BAJÁN 1922, 399. KUN, LENGYEL, VIDOR 1932, 281. 126 MNL BaML Bvm. alisp. közig. ir. 2956/1910. Bvm. főisp. ált. ir. 117/1910. A vármegye ünnepe. Pécsi Napló, 1910. márc. 6., 1-8. LENKEI 1922, 43-45. 127 MNL BaML Bvm. alisp. közig. ir. 13 131/1918, 6395/1925. Bvm. főisp. biz. ir. 210, 211,215, 234/1917. A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében 201 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
