Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
deszpontszentiváni szerb tábort, s a védőket Zombor felé űzte. Közben Nugent táborszernagy a Duna jobb partjáról Zomborra indította Lederer ezredes különítményét. Március 31-én Perczel Verbászra vonult. Itt egy szerb hadoszlop megtámadta, de a tábornok visszaverte a támadást, s április 1-jén folytatta előrenyomulását Kula felé. Erre a Zomborban lévő cs. kir. és szerb erők Bezdánra vonultak vissza, s ott átkeltek a Dunán. Perczel következő célpontja a szenttamási szerb tábor volt, amelyet korábban háromszor ostromoltak hiába a magyar csapatok. Szenttamás veszélyeztetett helyzete már jóval korábban világos volt a cs. kir. és szerb parancsnokok előtt, hiszen tudták, hogy Perczel előtt nincs komoly akadály, s védőserege csekély. Ettől függetlenül két hét telt el úgy, hogy a szerb és az osztrák vezérek egymásnak írogattak a szenttamási tábor veszélyes helyzetéről, de egy fia katonát nem küldtek a megerősítésére. Perczel március 31-én még azt a szívességet is megtette, hogy ultimátumot küldött a védőknek: adják meg magukat, vagy eltörli a tábort a föld színéről. Azonban továbbra sem történt semmi. Április 3-án aztán Perczel csapatai megjelentek a fogadalom beváltására, s kemény harc után elfoglalták és lerombolták a tábort. Április 6-án Perczel két oszlopban indította tovább csapatait. Gál László ezredes Csurogra, Perczel pedig Goszpodince felé vette útját. Ez utóbbi tábor volt az úgynevezett római sáncok legjobban megerősített pontja. A védősereg nem volt képes hosszabb ellenállásra: április 7-én a magyarok bevették a tábort, s védőit Titel felé üldözték. Perczel ekkor követte el a hadjárat folyamán az első, de a legkomolyabb hibát. Ha a szerbeket nyomon követve, Titel felé folytatja hadjáratát, valószínűleg elfoglalhatta volna a védelemre kiválóan alkalmas, a Tisza és a mocsarak által övezett fennsíkot. Perczel azonban ehelyett Tiszaföldvár és Óbecse elfoglalására indult. Csak amikor megtudta, hogy a szerbek Titelnél gyülekeznek, indult április 11-én Titel felé. A fennsíkot azonban a szerbek addigra alaposan megerősítették, s 12-én visszaverték a támadást. 13-án a hajnali órákban a szer- bek próbáltak meg rajtaütni a kovilszentiváni magyar táboron, de kísérletük sikertelen maradt. Perczelnek is be kellett látnia, hogy a rendelkezésére álló erőkkel és eszközökkel hiába kísérletezik Titel elfoglalásával, s ezért visszavonult Újvidékre, ahol újjászervezte csapatait. Április 18-án Bácsföldvárnál átkelt a Ferenc-csatornán, majd 19-én elfoglalta Óbecsét. A Bácskában állomásozott osztrák-szerb erők célja most már csak az volt, hogy Perczelt a Tiszán történő átkelésben megakadályozzák, ezért a Basahíd-Törökbecse-Nagybecske- rek-Ecska vonalon foglaltak állást. Perczelnek tehát alig kevesebb, mint másfél hónap leforgása alatt sikerült megtisztítania a Bácskát, észak felől feltörni a péterváradi ostromzárat. Ugyanakkor az a tény, hogy a Péterváradot dél felől övező ostromsáncokon Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe l6l MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
