Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
A földbirtokszerkezet változásai a IS. század első felében A 17-18. század fordulója körüli események alaposan felforgatták az addigi . magyarországi földbirtokrendszert. Számos, korábban jelentős uradalommal rendelkező család férfiágon kihalt, s földjeik terebélyes oldalágakon öröklődtek tovább. A vagyonelkobzásokkal óriási latifundiumokhoz jutott az állam, amely alkalmat adott arra, hogy korábbi támogatóit kifizesse. A hódoltsági időkben a magyar nemesi tulajdonjog ugyan nem évült el, de a kialakult politikai helyzet mégis lehetőséget biztosított az uralkodónak a megszerzett földek önkényes kezelésére. A földviszonyok rendezésére 1688-ban felállították az Újszerzeményi Bizottságot, amely előtt a birtokosoknak okirattal kellett igazolni tulajdonjogukat, s a föld forgalmi becsértékének 10%-nyi lefizetése után vissza is kaphatták ősi birtokukat.1 Ám a folyamat lassan indult meg: mivel a nemesség a 16. század közepe után földjei és jövedelmei nagy részét elvesztette, ezért a vagyondézsmát nem tudta előteremteni, pedig a kincstárnak nagy szüksége lett volna pénzre az adósságok törlesztéséhez.2 Adósságai kiegyenlítése érdekében az udvar kisebb-nagyobb összegekért látványos birtokadományozásba fogott. A szétosztott latifundiumok egy részét sokszor olyan külföldi hadvezérek és hadiszállítók kapták, akik nem éltek Magyarországon.3 Országunk elvadult tájával nem volt perspektivikus egy fejlettebb körülményekhez szokott réteg számára, így nem véletlen, hogy az új tulajdonosok egy-két évtized után általában megpróbáltak megszabadulni itteni földjeiktől. Ennek eredményeként az 1730-40-es évektől már olyan birtokosok kezére kerültek földjeik, akik tartósan itt éltek, s akikkel hosszú távon stabilizálódtak a földtulajdonviszonyok.4 Az ekkor tulajdonhoz jutottak jelentős része a 18. század közepére összeszervezte uradalmait, kiépítette birtokkormányzatát, s majorsági termelésbe kezdett. Ennek eredményeképpen viszonylag gyorsan kicserélődött a hazai nagy- és középbirtokos réteg, s új, lendületesen előretörő famíliák kezdték meg pályafutásukat. 1 KAPOSI 2001, 1-2., 239-241. 2 A kérdés áttekintéséhez lásd: MARCZALI 1897, 92. kötet, 1-25. 3 Az ismertebbek közül néhányan: Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő, Rindsmaul gróf, Harrach gróf stb. 4 Gondoljunk csak a Festetics, a Grassalkovich, a Batthyány, a Széchényi, az Andrássy stb. családokra. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 15 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
