Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
között testvéreivel együtt Vörösmarty Mihály nevelte. 1827. április 27-étől 1830 júliusáig az 5. (Rousseau) tüzérezredben szolgált hadapródként. Ekkor egy lengyelbarát szervezkedés miatt hadbírósági vizsgálatot indítottak ellene, s csak Pest és Tolna megye közbenjárására kapott kegyelmet. 1833-tól vett részt Tolna megye közéletében. 1836-ban Tolna megye simontornyai járásában szolgabíróvá választották, s a tisztújításokon a konzervatívokat pártolta. 1838-ban a megyei közgyűlésen, a jobbágytelken élő nemesek megadóztatását, az 1836:XI. törvénycikk végrehajtását sürgette. 1839-ben az országgyűlési követválasztásokon kitört verekedés miatt felfüggesztették főszolgabírói hivatalából, s július 25-én vizsgálatot indítottak ellene. 1841-ben és 1845-ben javasolta a megyei honoráciorok szavazatjoggal való felruházását, 1842-ben a pest-fiumei vasút megépítése mellett érvelt, s javasolta a jobbágyterhek állami kárpótlással történő megváltását. 1841-1843 között részt vett a megyei követutasítási bizottmány munkájában. 1842-ben ő indítványozta a Tolnai Véd-Egylet megalakítását. Az 1843-1844-es országgyűlésen Tolna vármegye követeként az ellenzék sorait erősítette, s elsőként javasolta a Védegylet megalakítását.5 Nem tudjuk, hogy Kossuthtal mikortól ismerték egymást személyesen. Perczel neve 1840-ig nem fordul elő Kossuth kiadott irataiban. Perczel egyik vezércikkírója volt az 1841 januárjában Kossuth szerkesztésében megindult Pesti Hirlapnak, s miután már 1842-ben a magyar ipar védelmére egy védegyletet hozott létre Tolna megyében, nyilván ezzel is felhívta magára Kossuth figyelmét. Első ismert levelét 1843. június 16-án Pozsonyból írta Kossuthnak, s ennek baráti hangvétele és bizalmas közlései alapján joggal feltételezhetjük, hogy kapcsolatuk már ekkor szorosabb lehetett.6 E szoros, baráti kapcsolat a későbbiekben is megmaradt, levelezésük 1848-ig folyamatos volt (noha ebből csupán Perczel Kossuthhoz írott levelei ismertek).7 Perczel fontos szerepet játszott az Országos Védegylet megalakításában, s ennek révén is egyre erősödött Kossuthhoz fűződő kapcsolata. Tevékeny részt vállalt az 1846-1847. évi ellenzéki konferenciákon, s noha nem választották követté az 1847 novemberében összeülő országgyűlésre, vidéki agitációjával hozzájárult az Ellenzéki Párt erősítéséhez. 5 Perczel reformkori tevékenységére ld. CSAPÓ 1989, 111. 6 Perczel-Kossuth, Pozsony, 1843. június 16. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) R 90. Kossuth Lajos iratainak időrendi része. No. 136. (továbbiakban Kossuth-ir.) 7 Pozsony, 1844. augusztus 26. MNL OL Kossuth-ir. No. 158.; Bonyhád, 1844. november 23. MNL OL R. 104. A Védegyletre vonatkozó iratok. II. K. 15.; uo. 1844. november 30., uo. No. 18.; uo. 1845. január 23. uo. No. 29.; Hídja, 1847. okt. 11. uo. Kossuth-ir. No. 278.; uo. 1847. október 13. uo. No. 280.; Kömlőd, 1847. október 19. uo. No. 282.; uo. 1848. február 18. uo. No. 366., közli V. WALDAPFEL 1950,72-76.; Komárom, 1848. április 2., uo. No. 405., közli V. WALDAPFEL 1950, 175-178. Az „összeférhetetlen”. Perczel Mór pályaképe 141 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
