Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon L ajos 40 200, Biederman Gusztáv 40 300 forintot ajánlott. Biederman Gusztáv vette meg leánya, Biedermann Margit Charlott kisasszony számára.116 A pécsi belvárosi lakházat az 1859. december 22-én tartott nyilvános árverésen 10 200 forintért adták el Goldstein Márknak.117 Mihalovich Anna és Mária 1849. február 18-án lemondtak apjuk végrendeletében rájuk hagyott lakhatási jogukról. Mihalovich Anna 1859. december 30-i keresetében a csőd megszüntetését követelte, arra hivatkozva, hogy a végrendelet szerint a pécsi házban holtiglani lakás és a görcsönyi, baksai ingatlan javakból 1050 forint évi tartás illeti meg őket, vagy annak megfelelő 21000 forint tőke. Ezenkívül: „[...] abban található házi eszközök, és ingóságok bennünk illetnek, megnevezve a tárgyak nincsenek, [..] hanem általlányosan az rendeltetik, hogy mind azon ingóságok, amellyek a házban találtatnak, a hajadon leányokat illetik, annyiban mind azon ingóságok, mellyek azon atyai házban találhatók, és a mellyek Mérey és Szily részére, kiknek követeléseikért a kezességet elvállaltam, el nem adattak, kizárólag engem illetnek,”118 Hangsúlyozta, hogy a testvérei a fenti ingatlanoknak csak bizományosai voltak, így nem terheltették volna meg azokat adóssággal, mivel sem felosztani, sem elidegeníteni nem lehetett. „Magán conventio útján fivéremet engedtem ott lakni, szállás díjamat pótolja [..] most fivérem nem képes a szállást és házbért pótolni, azért követelem azt vissza a tömegbó'l. [...] S a csőd megszüntetésével pazarló testvéreimnek Sequestrumot adni, s a birtokokat épségben megtartani méltóztassék, minden esetre pedig méltányos és igazságos keresetem kiadását, minden különben úgyis jogtalan jelzálogos hitelezó'k ellenébe és sorozat eló'tt úgy az Ingóságokat, s részben azokért bejött összeget kiadatni kérem.”119 A külvárosi majort 1 500 forintért, a pécsi bányatelepen lévő fekvőségeket Beck Mártonnak 386 forintért, a pécsi kőszén bányatelepeket 1008 forintért adták el.120 (4. táblázat) Az összes eladásból származó pénzösszeg tehát jóval alatta maradt az 1859. februárban kimutatott adósságnak. Sőt, hozzá kell tenni, hogy a birtokok kezelése, majd a csődeljárás költsége az adósságot időközben még inkább megnövelte. Czirer Imre, Mihalovich Imre csődtömegének zárgondnoka 1866. október 15-én nyújtotta be az elszámolást. Eszerint a tőkéből elsősorban a csődeljárás költségét kellett fedezni. A kifizetések első csoportjába került Czirer Imre tö116 MNL BaML IV. 270. d. 83. Plainer Antal iratai 1864.09. 20. C. 117 Horváth Pál kocsis és Fischer Lipót a ház eladási árából kérték bérük kifizetését, mivel kizárólagosan ebben a házban teljesítettek szolgálatot. Fischer Lipót 364 forintot követelt MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezó'k 23. 118 MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezők 56. 119 MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezők 56. 120 A major csőd alatti jövedelme 232 forint volt. 132 Borsy Judit
