Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)
ezen ve'rség szerint is (két legközelebb illető árvák erénti gondoskodást elvállalni kész lészen Mihalovich József fiai korán részt vettek a megye közigazgatásában. Többször jelölték őket megyei tisztségekre, mind a hárman elnyerték a táblabírói címet. 1848. március 19-én Pécs városa 28 díszpolgára közé Mihalovich Lajost, Imrét és Károlyt is megválasztották. Mihalovich Lajost már fiatalon, 1810-ben a baranyavári és siklósi járásba is jelölték főszolgabírónak, bár egyik helyen se választották meg, de a tiszteletbeli szolgabírói és táblabírói címet elnyerte. 1813-ban szintén jelölték baranyavári főszolgabírónak, ekkor tiszteletbeli főszolgabíró lett. 1832-ben másodalispánnak jelölték. Mihalovich Károlyt 1832-ben szentlőrinci szolgabírónak jelölték. 1839- ben táblabírói címet kapott. Mihalovich Imre 1813-ban tiszteletbeli alszolgabíró lett. Főszerepet játszott a Pécsi Nemzeti Kaszinó megalakításában. O kezdeményezte sződemeterni Nyers János ügyvéddel azt a gyűlést, melynek célja a Nemzeti Kaszinó megalakítása volt. Az 1838. december 4-i gyűlés eredményeképp megalakult a Pécsi Nemzeti Kaszinó, melynek első elnöke Mihalovich Imre lett. Visy László, nyugalmazott főispán, a Pécsi Nemzeti Kaszinó elnöke 1925-ban tartott felolvasásán így jellemezte:84 85 „Elnök lett: görcsönyi és orahovicai Mihálovits Imre, Baranyavármegye táblabírája, nagybirtokos, a baranyamegyei görcsönyi és baksai uradalomnak (rádfapuszta), valamint a verőcevármegyei orahovicai uradalomnak tulajdonosa. Gavallér úr, ki mindenért, ami szép és nemes, lelkesedett s ki a köz érdekében kész volt áldozatot is hozni. ”86 Népszerűségét bizonyítja, hogy az apja halála utáni tisztújításon, 1842. szeptember 14-én első alispánnak jelölték.87 Mihalovich Imre a család birtokait Varga megvásárlásával gyarapította. 1832. május 3-án báró kimpiány Pulleáni Józseftől megvette Vargát 70 000 forintért. A birtok összesen 1037 holdból állt, ebből úrbéri 859 hold, uradalmi 178 hold volt.88 A birtokra többféle hitelt vett fel, 1832-ben hiteles igazolást kért arról, hogy még csak 11499 forint 30 krajcár a betáblázott adóssága.89 Az 1832. december 4-én kötött szerződés szerint Mihalovich Imre 40 000 forintért eladta bigyicai Kovács Józsefnek, de a valóságban nem adta át a birtokot. „ Vargán található ingó gazdaságbeli szereknek Oroszlóra leendőátterelgetésére időre lévén szüksége (minthogy ezen eladásból reá háramlóit 40000frt nevezetes 84 MNL BaML IV. 1. h. 145. és IV. 1. a. 6/1844. 85 A felolvasás megjelent PBMEÉ 1928. 1. füzet 3-18. 86 VISY 1928, 6. 87 Jelölt volt még báró Bésán János, Jeszenszky János és a hivatalt elnyerő Mailáth György. MNL BaML IV. 1. a. 3780/1842. 88 FENYES 1851, II: 271. 89 MNL BaML IV. 1. a. 1646/1832. Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860) 121 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
