Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
dag gyermekáldásnak, valamint a közalapítványi uradalommal úgy helyben, mint - részben a kultuszkormányzattal ápolt személyes kapcsolatok révén - a pécsváradi közalapítványi kerülettel fenntartott jó kapcsolatoknak.6 Ugyanis témánk szempontjából nem lényegtelen körülmény, hogy a szekszárdi Leo- poldok által bérbe vett valamennyi birtokterület, illetve gazdaság az M. Kir. Közalapítvány részét képezte. így reményeim szerint a tanulmányomban közölt adatok a közalapítványi kerületek, illetve uradalmak igazgatásával, gazdálkodásával foglalkozó kutatásokhoz, munkákhoz is hozzájárulhat, azok közül is mindenekelőtt Borsy Judit pécsváradi közalapítványi kerület történetét feltáró munkásságához. Mivel a téma feldolgozásához aprólékos alapkutatásra volt szükség, érdemes szót ejteni a forrásadottságról is. Természetesen itt elsősorban a levéltári forráslehetőségekre érdemes kitérnünk, azokat számba vennünk, amelyek a téma jellegéből kifolyólag több levéltár között oszlanak meg. Mivel Ozsákpuszta (ma Szekszárdhoz tartozik /Tolna m.), Szentágota (ma: Sárszentágota /Fejér m.), Szilfamajor (ma: Nagylók /Fejér m.), illetve Trefortpuszta (ma: Véménd /Baranya m.) három különböző megyében található, rögtön három területi levéltár is adódik, amely iratanyagában kutatni érdemes.7 Azonban e levéltárak közigazgatási irategyütteseit (pl. községi, főszolgabírói, alispáni) témánk szempontjából megelőzik a tematikusabb jellegű, a földbirtokok, bérletek birtok- és tulajdonjogához, illetve használatához kötődő iratállományok. (2. táblázat) Talán mondani se kell, hogy a legalapvetőbb forrásbázisnak a két közalapítványi fond bizonyult.8 Azonban amíg a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom irataiban mindenekelőtt - de nem kizárólag9 - az ózsákpusztai gazdaságra, illetve bérletre találhatunk ügyiratokat, információkat, addig a pécsváradi kerület levéltárában értelemszerűen valamennyi Leopold érdekeltségbe tarrd E rd ■o fd Z) 6 Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a közalapítványi kerületeket érintő 1889. évi reform, a központosítás jegyében megszüntette a kerületek élén addig álló főtisztségeket. A főtisztségek helyét, korlátozottabb hatás-és feladatkörrel felügyelőségek vették át. A pécsváradi kerületet 1890-től irányító gazdászati felügyelőséget 1913- ban Szekszárdra helyezték át. BORSY ms. 4-5. 7 Meg kell jegyeznem, hogy az MNL Fejér Megyei Levéltárában történő kutatásra még nem került sor. 8 A fenti két közalapítványi irategyüttes mellett, Szentágota és Szilfamajor kapcsán, kutatásra érdemes a Somlóvásárhelyi közalapítványi uradalom iratai (1776-1940, 10, 37) is. Egyébként a Somlóvásárhelyi közalapítványi kerületet 1885-ben a pécsváradi kerülethez csatolták, így az arra vonatkozó iratok jelentős része most a Baranyai Megyei Levéltárban található. BORSY ms. 11. A somlóvásárhelyi közalapítványi kerület történetére vonatkozóan ld. BORSY 2000. 9 így azért Szentágotára és Szilfamajorra vonatkozó iratok és adatok is előfordulnak. 272 Csekő Ernő
