Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben K oháryak-birtokain is, bár az ingatlanra fordított kiadások a divényi uradalomban jelentősebbek voltak. A kiadások között a divényi uradalomban a fizetések és munkadíjak voltak a legjelentősebbek, a működési költségek 13- 65 %-át alkották.9 A fizetések az összkiadások 5-22%-át jelentették a Zichyek lébényszentmiklósi uradalmában, de ez az érték 30-40% volt az Esterházyak kismartoni uradalmában.10 18. táblázat Koháry András részbirtokának működési kiadásai (1720-1731) éi’/Ft fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1720 32,20 12,67 44,87 1721 139,95 14,43 12,32 31,45 198,14 1727 44,31 23,12 9,17 0,57 77,16 1729 43,37 16,37 8,16 1,14 69,03 1731 221,61 26,56 501,33 304,17 1053,66 év/% fizetés, munkadíj ingatlan ingóság tizedbérlés egyéb összesen 1720 72 0 28 0 0 100 1721 71 0 7 06 16 100 1727 57 0 30 12 1 100 1729 63 0 24 12 2 100 1731 21 0 2 48 29 100 A Koháry-birtokok esetében a fizetések és munkadíjak aránya a divényi uradaloméhoz hasonlóan kiemelkedően magas volt. A családi birtokon a munkadíj az összes működési kiadás 5-63%-át tette ki 1726 és 1729 kivételével, amikor nem jelentkezett. Az országbíró részbirtokán az 1725. évet leszámítva a fizetésere és munkadíjra költött összeg aránya 32-100 %-os tartományban mozgott, Koháry András részbirtokán pedig 1720 és 1729 között 57-72% között, 1731-ben viszont 21 % volt. Az osztatlan birtokon a munkadíjak határozták meg teljes egészében a fizetés és munkadíj kategória kiadásait. 1720-ban 12 Ft-ot adtak a gyöngyöspatai 9 SZIRÁCSIK 2005, 193. 10 KÁLLAY 1980, 94. 8o Szirácsik Éva
