Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
forrásadottság miatt a cenzust, a természetbeni megváltását nem lehetett elválasztani a pusztabértől, amely kis mértékben torzítja, növeli az ide sorolható összeget. Az uradalom lakóitól beszedett regálé bevétel volt a pálinkafőző üst, vagyis a pálinkafőzés után járó pénz. A füleki Szabó David és Sinkovics László két „pálinkafőzővassfazéktúl” 1720 és 1724 között 3 Ft-ot fizetett, majd a későbbiekben meg nem nevezett füleki(ek) három pálinkafőző üst után 4,5 Ft-ot. (4. táblázat) 5. táblázat Koháry II. István részbirtokának jobbágyi eredetű bevételei (1125-1730) év/Ft cenzus természetbeni megváltás 1725 10,43 1726 921,79 156,99 1727 991,01 156,83 1730 1019,77 162,47 A jobbágyi eredetű bevétel Koháry II. István birtokán is főként a cenzust és a természetbeni megváltását jelentette, ám a megváltásból eredő ösz- szegek a családi birtokhoz képest figyelemreméltóak voltak. Míg az 1720-as évek második felére a közös birtokon a cenzusbevétel jelentősen csökkent, addig Koháry István birtokán növekedett. A helyzetet jól érzékelteti, hogy 1726-1730 között az országbíró uradalmi kasszájába 921 Ft-ról 1020 Ft-ra emelkedett a cenzusbevétel, miközben a családi birtokon 1726-1727 folyamán mindösszesen 156 Ft-ot írtak ilyen címen a számadásba! (5. táblázat) 6. táblázat Koháry András részbirtokának jobbágyi eredetű bevételei (1727-1731) év/Ft cenzus cenzus és természetbeni megváltás, pusztabér pálinkafőzés 1727 156,25 4,50 1729 254,17 1731 1079,75 Koháry András részbirtokán a jobbágyi eredetű bevétel a többi birtoktípushoz hasonlóan főként cenzusból állt, csak 1731-ben nem tudjuk elválasztani a cenzustól a természetbeniek megváltását és a pusztabért, de nem ettől A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731) 69 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
