Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZIRÁCSIK ÉVA: A Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak pénzmozgásai (1720-1731)
Uradalmak térben és időben é vében ezek számottevően lecsökkentek. A bérleti díjak a jobbágyi és földesúri eredetű pénzeknél kisebbek voltak, s évről évre csökkentek. 1731-ben megjelentek a Koháry István részbirtokára jellemző bevételtípusok, vagyis a más uradalomból származó hatalmas összegek, az előző évi maradvány, s jelentős volt a máshová be nem sorolható egyéb bevétel is. A Nógrád vármegyei divényi uradalomban a következő helyzettel találkozhatunk ekkor. A mezőgazdasági termelés számára egyébként kedvezőtlen időjárású 1721-1731 közötti időszakban a paraszti gazdaságokból származott nagyobb bevétel, ekkor a földesúri gazdálkodás 33-42 %-a állt szemben a paraszti bevételek 37-63 %-ával az 1727-es és az 1729-es esztendők kivételével, amikor 45-51 %-os földesúri jellegű bevétel mellett a paraszti csak 38-42 %-os lett. A mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi bérletbevételek aránya ezeknél kisebb volt.6 A Koháry-birtokok közül az országbíró részbirtokán volt hasonlóan jelentős a jobbágyi eredetű pénzek aránya, míg a földesúri bevételeké számottevőbbek voltak a családi birtok és Koháry András részbirtoka esetében. A közös birtokon a bérletbe adás fontosabb lehetett a divényi uradalomban tapasztaltaknál a bevételekből ítélve. (3. táblázat) A számadások alapján az egyes birtokok bevételtípusai is összehasonlíthatóvá válnak. Az alábbiakban a jobbágyi eredetű, a bérbeadásból származó, a földesúri kezelésből és más forrásokból befolyt bevételeket elemezhetjük a közös családi birtok és a két részbirtok esetében. 4. táblázat Az osztatlan Koháry-birtok jobbágyi eredetű bevételei (1720-1731) év/Ft cenzus természetbeni megváltás cenzus és természetbeni megváltás, pusztabér pálinkafőzés 1720 403,05 49,62 3,00 1721 372,66 5,40 3,00 1724 127,49 3,00 1726 156,25 4,50 1727 156,25 4,50 1731 282,69 A családi birtokon a jobbágyi eredetű bevételek gyakorlatilag főként cenzusból álltak. Csak 1720-ban és 1721-ben mutatható ki a természetbeniek pénzbeli megváltása, amely a cenzushoz képest elenyésző volt. 1731-ben a 6 SZIRÁCSIK 2005, 225. 68 Szirácsik Éva
