Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
JAKAB RÉKA: Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a 18. században
Uradalmak térben és időben e zen kívül a csóti erdőben megtermett gubacsszedést is kibérelte. A pápai Kiss Dávid a kupi és nagygannai erdők mellett a Devecser környéki erdőkben megtermett gubacsra is szerződött.82 1786-ban az uradalom erdeiben megteremni remélt gubacs teljes mennyiségére 1200 rajnai forint értékben egy idegen zsidóval szerződött a prefektus, aki 1000 forint előleget le is fizetett.83 A fennmaradt számadások szerint az uradalom minden birtokán folyt állattenyésztés. A falusi juhászok minden évben fizettek cenzust az uradalmi pénztárba. Elsősorban birkát és szarvasmarhát tenyésztettek. A kereskedelmi szerződések többnyire göbölyőkre, hízott marhákra vonatkoznak. Ezekben általában előre megállapodtak a kereskedőkkel a meghatározott számú állat felvásárlásáról. A megvásárolt állatok ellátásáról mindaddig, míg nem szállította el, a kereskedő kellett gondoskodjon. A 18. század utolsó éveiben több éven keresztül egy Scheu nevű kőszegi zsidó és fia vásárolták fel az uradalmi majorokban tenyésztett hízott marhát. 1784-ben a prefektus örömmel írta urának, hogy a korábbi évhez képest drágábban, darabját 24 forintért sikerült eladnia 20 legyengült marhát egy zsidónak, amelyek a telet nem vészelték volna át.84 A következő korszakban ez a terület is egyre inkább a zsidó kereskedők kezébe került. Nagy mennyiségben kötöttek le előre és vásároltak állatot a pápai mészárosok is. Általános volt, hogy a mészárosok rendelkeztek saját legelővel a városban, vagy béreltek a levágásra szánt állatok számára. Tanulságok A fennmaradt uradalmi gazdasági iratok alapján elsorolt példák annak a folyamatnak a kezdetét és kibontakozását mutatják, amely a zsidóság uradalmakban történt megjelenésétől a meghatározó gazdasági tényezővé válásáig húzódott. Az uradalmi majorsági gazdálkodás kibontakozásával párhuzamosan jelent meg a kisebb-nagyobb mennyiségű tőkével rendelkező és azt közvetlenül befektetni hajlandó zsidóság, amely azért válhatott az uradalmak elsődleges termény felvásárlójává és a haszonvételek bérlőjévé, mert ezek közvetlen földesúri kezelésbe vételekor és végig a 19. század közepéig - a feudális kötöttségek miatt - elsősorban ő rendelkezett forgatható pénztőkével. Bácskai Vera kutatásai alapján tudjuk, hogy Pápa piaci vonzáskörzete a szomszédos városok, elsősorban Veszprém és Győr miatt kicsi volt,85 és a kereskedelmet a későbbi, 1828-as összeírás adatai szerint is túlnyomó részt zsidó kereske82 DREKKO., 884. Rationes 154., 166. 83 MNL OL P 1216 capsa 51. nr. 5. 1786. július 20. 84 MNL OL P 1216 capsa 51. nr. 5. 1784. október 31. 85 BÁCSKAI 2003. 56 Jakab Réka
