Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
Az uradalom a második világháború alatt Az uradalom a második világháború alatt megtartotta Baja gazdasági életében meglévő vezető szerepét. A bajai iratanyag az 1938. év után már hiányos, a közigazgatási iratokból a korábbi évekről előkerülő szerződések eltűntek, helyette a mindennapi élet egyre fokozódó nehézségeiről, segélyekről, beszolgáltatásról olvashatunk. A második világháború előestéjén Baja tervezett egy szeszgyárat az I-II. majorba, melyben a bérleti szerződések értelmében beszedett gabonát kívánták feldolgozni. A szeszgyár ellátásához az ott található két kút vize kevés volt, ezért járulékos beruházásként a szeszgyár mellé az I-II. majorságba egy víztornyot is terveztek. Az építkezésekről semmiféle tervdokumentáció nem maradt fenn,55 de a közgyűlési határozatból is jó információkhoz juthatunk. 1942. május 19-én tartott közgyűlés határozott a mezőgazdasági szeszfőzde megépítéséről.56 A 600 000 pengős kölcsönből létesítendő üzemhez tartozott a víztorony is, ezért került a beruházás ennyibe. Bajának nem volt saját forrása e célra, így az összeg felét államkölcsönből, a másik felét bankkölcsönből fedezte a város. A 19. számú közgyűlési határozat a kölcsönt adó bankokat is felsorolja és a felvett hitel visszafizetésre szolgáló forrásról is határoz. A szeszgyár és a víztorony az épületen található tábla tanúsága szerint 1943-ban elkészült. (20-21. kép)5' 1943-ban Baja a háború árnyékában még élte megszokott életét, az uradalom bérleti szerződéseit újratárgyalták, megkötötték.58 1944-ben, a front közeledtével gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor október 19-én délután a Vörös Hadsereg első csapatai elérték Baját egy történelmi korszak és gazdaságirányítási rendszer lezárult, egészen más időszámítás kezdődött mind a város, mind az uradalom életében.59 Összegzés, kitekintés Baja városa a két világháború között speciális helyzetben volt. A trianoni békediktátum miatt megmaradt csonka Bács-Bodrog vármegye újdonsült székhelye és az ország legkisebb törvényhatósági joggal felruházott városa. A revízióra törekvő és azt lépten-nyomon hangsúlyozó politikai élet mellett a város az 1920-as években már visszatért az első világháború előtti megszokott életszínvonalhoz. Ebben az ideiglenesnek tekintett politikai és gazdasági rend55 A levéltárunkban nem található. 56 MNL BKML IV. 1401, 1942. évi közgyűlési jegyzőkönyv, 19. határozat, 34-36. 57 A 20. és 21. kép a szerző felvételei. 58 MNL BKML IV. 1415, 8. lad. Baja törvényhatósági jogú város 1943. évi költségvetése. 59 GERGELY-FALUDI 1989,409. A bajai uradalom a két világháború között 379 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
