Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
Uradalmak térben és időben volt ez a megoldás, de a pillanatnyi áron történő éves megváltás az esetek nagy többségében a folyamatosan növekvő gabonaárak miatt a bérlőnek kedvezett.20 Mátéháza Baja éves jövedelmeinek 10-15 % közötti részét tette ki a 20. század első világháborút megelőző éveiben. Az első világháború és az azt követő súlyos politikai és gazdasági helyzet felértékelte a földek jelentőségét, mivel Mátéháza a város „éléskamrája” lett. A szerb megszállástól a gazdasági világválságig Az első világháború nem hozott komoly változást az uradalom életében. Dr. Vojnics Ferenc21 polgármester 1914-16 között újratárgyaltatta a bérleti szerződéseket. A korábbi hagyományoknak megfelelően felsőszentiváni, csávolyi és bácsbokodi gazdák22 vették ki a majorságokat. A majorsági épületek lassan pusztulásnak indultak, mivel az általános munkaerő- és nyersanyaghiány miatt az állagmegóvásuk, tatarozásuk is nehézségekbe ütközött. A bajai gazdák a városban található fogolytáborból orosz hadifoglyokat igényeltek a mezőgazdasági idénymunkák idején, hogy az égető munkaerő-szükségletet valahogyan pótolhassák. Természetesen az a pár tucat munkába állított hadifogoly sem jelethetett megoldást a problémára.23 Az első világháború elvesztése súlyos politikai, társadalmi és gazdasági következményekkel járt Magyarország számára. A Magyarországgal 1918. 20 A bérlők gyakorlatilag egy nekik kedvező időszakban - mikor alacsonyak voltak az országos felvásárlási árak - visszavásárolták a várostól a terményt és utána megvárva a kedvezőbb felvásárlási árakat értékesítették azt. Mai tőzsdei szóhasználattal élve a bérlők hausse-ra spekuláltak az árutőzsdén. Az 1800-as évek végén és 1900-as évek elején a mezőgazdasági termények folyamatos árnövekedésének időszakában ez járható út volt. Például: Stallaer János és Penc Ferenc garai lakosok bérleti szerződésének feltételei: MNL BKMLIV. 1407 b) 9230/1925 A, és 8073/1926 A. 21 Dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc (1879-1962) 1915-18 és 1921-37 között Baja polgár- mestere. Szabadkán született, jogot végzett, 1915-ig Szabadka főjegyzője volt. A két világháború közötti Baja életének meghatározó személyisége, aki mindig kompromisszumokra törekedett. Bajai hivatalának letétele után még több jelentős állami tisztséget is viselt. Erről lásd részletesen: MERK-RAPCSANYI 2007, 17-20. és FÁBIÁN 2010. 22 A bérlők lakóhely szerinti besorolása csalóka lehet. Az 1925-ös bérlők közül mindössze Nehrilnger József nem bajai lakos, de a bérlőknek a majorságokkal szomszédos falvakban is voltak házaik. Például a bajai házzal és birtokokkal is rendelkező Füstös Györgynek Bácsbokodon is volt háza és ő itt élt a családjával. Füstös György fiának, id. Füstös Sándornak a közlése alapján. (Sándor bácsi és a nagymamám unokatesvérek voltak.) 23 FALUDI-GERGELY 1989, 315. 370 Sarlós István
