Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SARLÓS ISTVÁN: A bajai uradalom a két világháború között
Uradalmak térben és időben b aloldali ágának a nyugati felére esett a Csávolyt Bácsbokoddal összekötő út mentén. A VI. majorság egy kismajorból és egy nagy majorból állt a Kígyós keleti részén. A VII. major már Felsőszentiván alatt helyezkedett el, a Bajától műúton mért távolsága 25 km-nél is több volt. (23. kép)14 A majorságokat a könnyebb hasznosíthatóság érdekében kiadták bérletbe. A bérleti szerződéseket általában hosszú távra - 10-12 évre - kötötték. Az 1898-as térképen látható, hogy Baja város területe a Dunától kelet felé húzódott egy deformált téglalap alakban. Ehhez csatlakozott egy elnyújtott alakzatban a 7 mátéházi majorság. A vasútvonalat - Baja-Szabadka szárnyvonal - 1885-ben adták át, addig a várostól távolabb fekvő majorságok kapcsolata Bajával problémás volt. A szárnyvonalon a Bácsbokodi út és a vasútvonal találkozásánál hozták létre a mátéházapusztai vasútállomást, így próbálták meg a majorságokat bekapcsolni a gyorsabb áruforgalomba. Kövezett műút csak a Baja alatt elhelyezkedő Jánosi-szőlők végéig tartott, így a majorságok megközelítése Bajáról közúton nehézkesen ment. Ennek megfelelően a bajai gazdák és bérlők inkább a városhoz közelebbi három majorságot részesítették előnyben, a mátéházai területeket inkább a környező falvakban - Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod - lakó módosabb gazdák bérelték ki. A város anyagi nehézségei miatt Nagy-Sumárt, Spitzerhof-ot és Müllerhof-ot eladta, de a Mátéházát megtartotta. Az első világháború előtt már csak ezt a területet nevezték bajai uradalomnak, vagy mátéházi uradalomnak. Az uradalom szerepe Baja életében Baja város 1858-ben az önálló életét nagyon rossz anyagi viszonyok között kezdte meg. Baja szerepe akkor még megkérdőjelezhetetlen volt a dunai kereskedelemben, de ez kevés volt ahhoz, hogy a város a földesúri megváltását problémamentesen fizetni tudja. A három belső majorságot 1865-75 között felparcellázták és kiárusították, így a város anyagi helyzete stabilizálódott. A mátéházi majorságokra vonatkozó bérleti szerződések kiosztása és megtárgyalása a város közéletének fontos pontját jelentették. A képviselőtestületben személyeskedést sem nélkülöző éles politikai viták voltak évente a bérleti szerződések teljesítéséről, a teljesítések elmaradásáról és a bérletek megújításáról. A szerződéseket a város terményben kötötte meg, mert a gabonaárak kedvező alakulása miatt ez érte meg jobban. A beszolgáltatott gabona értékelése, tárolása, eladása és szállítása viszont olyan mértékben leterhelte a hivatali apparátust, hogy többször felmerült Mátéházapuszta eladásának a gondolata.15 14 MNL BKML XV. 1. a) 7. alapján. 15 A bérletet mindkét fél megválthatta készpénzzel is. A város kivásárolhatta a bérlőt a 368 Sarlós István
