Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
hanem például az állatok iránti szeretetben is.144 Értelemszerűen a hétköznapokhoz - részben talán a középbirtokosság mindennapi életviteléhez való idomulás eredményeként - a vadászat is hozzá tartozott. Igaz, csak Ozsákpuszta, illetve Szilfamajor területén folytatott vadászatra, illetve annak mértékére vannak adataink.145 Mivel Szentágotán hosszú éveken keresztül nem volt vadászat, Leopold Gusztáv is unokatestvérénél, Leopold Lajosnál, Szilfamajorban vadászott.146 Amint erre if). Leopold Lajos Szabó Ervinnek írt 1904. január 14- i levele is utal: „Guszti most vadászatra készül, Szilfamajoron lesz, én lemondtam, amit a nyulak fagyos közönnyel vettek tudomásul.”147 Az utóbbi idézet egyúttal felvillantja a Leopoldok vendégkörének egyik szeletét. Ok Leopold Gusztáv és if). Leopold Lajos tudományos működésének folyományaként a tudományos, illetve művészeti élet jelesei közül kerültek ki, méghozzá a 20. század első tíz, tizenöt évére vonatkozóan jellemzően a Huszadik Század köréből, valamint további nyugatos szellemi irányzatok képviselőiből. így Szabó Ervin mellett - aki többször töltött el hosszabb időt Szentágotán Leopold Gusztáv vendégeként148 - ifj. Leopold Lajos részéről meghívást kapott Szekszárdra, illetve Ózsákra a jeles jogtudós Somló Bódog149, illetve Ady Endre is. A zseniális költő 1909 októberében élvezte három napon keresztül ifj. Leopold Lajos és neje, Jacobi Lívia vendéglátását.150 A Leopoldok társadalmi kapcsolatainak másik körét - igazodva a társadalmi státusukhoz, illetve a bérelt nagybirtokhoz, és az általa biztosított presztízshez- a helyi, vármegyei elit, mindenekelőtt a középbirtokosok jelentették. 144 Ennek szép megnyilvánulásait őrzi ifj. Leopold Lajos több írása, így például A szamár halála c. (1903) verse (közli: CSEKO 2006b, 365.), illetve az évtizedekkel később a Búrvár c. folyóiratban megjelent, megejtő hangvételű írásai: Mitől „szamár” a szamár? (1939); Lao-ce a bivaly hátán (1942) 145 A közalapítványnak történt jelentés szerint Szilfamajorban az 1906/1907. évi vadászati évben 156 nyúl, 20 fogoly, 1907/1908. éviben 68 nyúl, 23 fogoly, 4 db fácán, míg az 1908/1909. éviben 220 nyúl, 30 fogoly került elejtésre. Ugyanézek az adatok az 1906/1907. évre Ozsákpuszta esetében 89 nyúl, 102 fogoly, illetve 40 fácán volt. MNL TML XI. 603., 246/1907., 303/1907., 436/1908. és 401/1909. sz. i. 146 Leopold Gusztáv 1908. március 20-án kelt jelentése szerint Szentágotán 3 éve nem volt vadászat, s ugyanez volt a helyzet az 1908/1909. évben is. MNL TML XI. 603., 431/1908., illetve 378/1909. sz. i. 147 LITVÁN-SZŰCS 1977,411. 148 így például élete utolsó nyarán is, 1918-ban. A Szentágotán töltött idő alatt írta főművének (A társadalomi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban) jelentős részét. LITVÁN-SZŰCS 1978, 965-966.; Ennek, s Szabó Ervin szentágotai vendégeskedéseinek emléket állító, a kúria falán elhelyezett emléktábla fényképét ld. A Sárszentágota múltjából (1994) c. kötet 126. oldalán. 149 Vö. ifj. Leopold Lajos Somló Bódognak címzett, 1907. december 9-én Ozsákpusztán íródott levelét. Közli: CSEKŐ 2008a, 579. 150 Ld. CSEKŐ 2007, 445-447. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 315 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
