Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi székeskáptalan Nagyberény környéki birtokainak szervezete a középkorban
Uradalmak térben és időben időszakból van működésükre adat: 1503-ban Ispán Márton, 1528-ban Illés működött officiálisként.58 Analógiák alapján feltételezhető azonban, hogy a korábbi egy-két évszázadban is arra alkalmasnak tartott nem egyházi személyeket neveztek ki a pozícióra. A Balaton-felvidéki birtokok esetében már a 13. század második felétől vannak erre adatok.59 A veszprémi káptalan somogyi birtokteste is áldozatul esett a Mohácsot követő zavaros időknek. 1535-ben Törökbálint a Tolna megyei Fadd kivételével még visszaadta a Kápolnai Ferenc által korábban elragadott birtokokat.60 A királyság zilált viszonyait hozó időkkel a számadáskönyv bejegyzései is véget érnek. Már 1529-ben is problémák adódtak a gazdasági adminisztrációval,61 ennek ellenére gazdasági tisztségviselők választására még 1533-ig sor került. A püspöki és káptalani székváros 1552-ben történő török elfoglalását csak néhány kanonok élte túl, s ekkor elveszett a káptalan hiteles pecsétje is. Az újjászervezésre közel nyolc évtizeddel később került sor, s ekkor negyedfél évszázadig ismét ténylegesen működött a testület. A fentiekben megkíséreltük összegyűjteni és rendszerezni a veszprémi káptalan délkelet-balatoni birtokairól a források alapján nyerhető információkat. Uradalomról ezek esetében tehát - legalábbis a bevezetőben említett történészi fogalomhasználat szerint - nem lehet beszélni. Ugyanakkor a közel félévezredet felölelő periódusban bizonyos tendenciák megfigyelhetők. Látható a birtokok számának és területi elhelyezkedésének racionalizálása, központosítása, ha úgy tetszik „tagosítása”. Megfigyelhető a birtokkezelés „hivatalszerűvé” válása, vagyis az a folyamat, amelynek eredményeképpen már bizonyos szabályok, elvek figyelembevételével, például a birtoktest területileg illetékes főesperesének mellőzésével történt a birtokigazgatók kinevezése. Ez mindenképpen előrelépés a pusztán az egyes kanonokok személyének 58 1503: VO no 198. (306.); 1528: Számadáskönyv 301. 59 Az idáig oklevelekben fellelt legkorábbi káptalani officiális egy bizonyos Gugh comes 1271-ben: VO no 27. (57). Nem sokkal korábbról, 1269-ből ismert a Nivegy-völgyi püspöki officiális is, Absalon: ZO I. no 43. (53.). A 14. századtól folyamatosan ismertek a különféle birtokok, falvak gazdasági tisztviselői mind a káptalan, mind a püspöki birtokokról. Egyetlen érdekesebb esetet kiemelve a káptalan gyulakeszi officiálisa 1378-ban Szőlősi Ányos fia János (VR 723.), aki vélhetően azonos az 1358- as Somogy (VR 495.), Veszprém (VR 497.) és Zala (VR 499.) megyéknek tartott nádori közgyűléseken a káptalan ügyvédjeként fellépő, illetve 1379-ben a zalai bencésekkel Merenye birtokért folytatott pereskedésben szintén káptalani ügyvédként oklevelet bemutató Ányos fia Jánossal (VR 779.). 60 Számadáskönyv 317. 61 1529: „Pro hoc anno per officiates suprascriptos nulla administratio hona secuta fűit propter calamitatem regni et adventum imperatoris Turcarum.” 1534: „propter disturbia temporum et eorum occupationes nichil proventuum annotaverunt." Számadáskönyv 311. és 314. 30 Karlinszky Balázs
