Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
nagyságú, Leopold Sándor saját tulajdonában lévő terület egészített ki.78 A nagyobb birtokrészletek bérlethez kerülése idősorrendben a következő. (14. kép, 9. táblázat) Mint látjuk 1874 és 1882 közt 1306 kh-ról 2 110,5 kh-ra nőtt az ekkor már egyedül Leopold Sándor bérletében lévő ózsákpusztai birtok, mi több, igaz külön kezelésben feltüntetve, de a szerződés ezen felül még a keselyűsi kocsmát, erdészházat, az ezekhez tartozó földeket, illetve a régi téglavetőhelyet is feltüntette.79 A bérlet területének és határainak több részletben történő kialakulása a terület fokozatos művelésbe vonásának, s azt megelőző szükséges vízmentesítési munkálatok elvégzésének volt betudható. Az ózsáki bérletnek minden irányból folyóvizek, illetve azok védgátrendszerei voltak a szomszédságában: azt északról és keletről a Duna védgátrendszere, délről és nyugatról pedig a Kis-Duna (ma: Lankóci Kis-Duna-csatorna) határolta. Ozsáktól keletre a később országos hírnévre szert tett gemenci erdő feküdt. Ozsák ilyetén elhelyezkedése azzal a következménnyel járt, hogy ugyan az 1870-1880-as években megerősített Duna-védgát a folyó áradását alapvetően kivédte, illetve a Leopoldok által elvégzett vízmentesítési, vízlecsapolási munkálatok is eredményesek voltak, azért a gazdálkodás hosszú évtizedei során a belvizeknek, vízfakadásoknak, időnkénti gátszakadásoknak nem lehetett teljesen elejét venni. Az hozzátartozott az e területen való gazdálkodás mindennapjaihoz. S ez nem is a bérlet törzsterületét kitevő egykori Ozsák-tó vidékére, hanem az ettől északra fekvő Györkei-tó területére volt elsősorban jellemző. Ez a terület volt - s még évtizedekkel az 1882. évi szerződésben előírt vízlecsapolási munkákat követően is - leginkább kitéve a belvízveszélynek. Ezt részben azt magyarázta, hogy itt esett legközelebb a Duna, még ha csak a holt-ág formájában is. Az ebből adódó nehézségekről Leopold Sándor fia, ifj. Leopold Lajos szemléletesen írt a Magyar Sándor óceánrepülőre, Józsefpuszta bérlőjének, Wilczek Sándornak a fiára emlékező 1931-es írásában80: „Öntözte a holt Dunaág észak felöl Sanyi apja pusztáját meg a miénket is, mégpedig épp ott, a gógai sziget sarkán, ahol szomszédok voltunk. Az ősi víz ott színlelte legmélyebb álmát. A tavaszi áradáskor minden évben átjártunk egymáshoz és csak néztük, 78 Leopold Sándor ózsáki gazdaságát a kalocsai érsekségtől bérelt néhány kh-nyi terület is kiegészítette. GAZDACÍMTÁR 1897, 118. 79 Az 1882. január 26-án kelt bérleti szerződés 1-2. §-a, MNL TML XI. 603., 443(4388)/1882. sz. i. 80 A múlt század első évtizedében Ozsákpuszta és Józsefpuszta mellett a Szekszárdi Köz- alapítványi uradalom másik két gazdaságának bérlője, Schmideg Mór és Grünwald Lajos (Palánkpuszta), illetve Weiner Jakab (Janyapuszta) volt. A közel 1429 kh terjedelmű Palánkpuszta 1901. október 1-től került a fent nevezett bérlők birtokába, míg Wilczek Sándor 1903. november 1-től 12 évre kötött bérleti szerződést a 786 kh 311 nöl területű Józsefpusztára. MNL TML XI. 603., 1154/1901. illetve 1237/1902. sz. i. A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 297 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
