Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
Uradalmak térben és időben j övedelme a nagy értékűek közé tartozott.43 így a Szekszárd kocsmáltatási jogához tartozott a város központjában álló uradalmi nagyvendégfogadó bérleti joga is. E regálék komoly hasznot hajthattak, s a további tény, hogy a Leopoldok az árlejtéseken a legjobb, legmagasabb összeget ajánlották, jelzi, hogy eredményesen gazdálkodtak, illetve megfelelő nagyságú forgatható, mobilizálható tőkével rendelkeztek. így - részben igazodva az országos folyamatokhoz - 1861-ben az első nagyobb fölbérletükre is sor került.44 Az 1861. október 15-i datálású bérleti szerződés értelmében a Leopold fivérek a 770 magyar hold 148/1200 nöl nagyságú Palánkpusztát hat év időtartalomra kapták bérbe. A Szekszárdtól északkeletre eső, az 1854-1855-ben épült Sárvíz (ma: Sió)-csatorna mentén, attól északra fekvő puszta bérleti időtartalma 1861. szeptember 29-étől 1867. szeptember 28-áig szólt, a bérleti összeg pedig évi 4 560 forint volt.45 (8. kép) Köztudott, hogy az 1850-es években a jobbágyviszonyok megszűnésével, a polgári jog-és tulajdonviszonyok kialakulásával a közép- és nagybirtokok döntő részében jelentősen megnövekedett a bérleti gazdálkodás súlya. Ennek oka az ingyenes munkaerő (ld. jobbágyi robot) megszűnésében, illetve az általános adózás bevezetésében keresendő, melynek következtében nagymértékben növekedtek termelési költségeik, s így az addig majorsági üzemszervezet alá vont allodiális birtokállományt sokan inkább bérbe adták. A haszonbérletbe adott föld arányának 1850-1860-es években történt ugrásszerű növekedését számos uradalomtörténeti munka mutatta ki.46 Ez nem mellesleg a földbérleti díjak komoly emelkedése mellett ment végbe.47 Mindezekhez képest meg kell állapítanunk, hogy a szekszárdi közalapítványi uradalomhoz tartozó, de legalábbis a Szekszárd környékén azidőtájt 43 Ugyancsak fontos volt a vármegyeháza alatt található várpince bérlete is, amely ezektől az évektől szinte folyamatosan az 1920-as évekig volt a Leopold fivérek, majd Leopold Károly, végül a Leopold Károly utódai cég használatában. Erre vonatkozóan ld. Aradi Gábor nemrég megjelent tanulmányát. ARADI 2011. 44 Mert például a Leopold Károly és Sándor által 1862-ben kötött őcsényi uradalmi kocsma bérleti jogát képezte a mellette levő rét is, amelyen 200 birka legeltetése volt engedélyezve. 45 Palánkpuszta 1861. október 15-én kelt bérleti szerződése. MNL BaML XI. 605. n. Szerződések. 46 Pl. SZABAD 1957,404-412.; OLÁH 1975,19-22; SZABÓ 1985, 72-74.; FÜR 1966, 122-138.; Érdekes, hogy a Wenkcheim család tulajdonában lévő akasztó-vésztői uradalmakban 1870-es évek elejéig nőtt a bérbe adott birtokállomány, azt követően pedig fokozatos csökkenésnek indult. Az előbbiekkel szemben a Dél-Dunántúlon fekvő mernyei uradalomban a tárgyalt időszakunkban végig elhanyagolható a bérbe adott föld jelenléte, a nagybérletre pedig szinte nem is találni példát. TÓTH 1977, 341-348. 47 vö. SZABAD 1957, 414-416. 286 Csekő Ernő
