Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
CSEKŐ ERNŐ: A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920)
történő elmozdulása mellett is maradt több prioritás a gazdasági tevékenységszerkezetben. Ugyanis hiába foglalkozott nagybérleten való gazdálkodással ekkor Leopold Károly és Sándor hat felnőttkort megért fiúgyermeke közül öt, ráadásul négyük Szekszárdtól messze eső birtokokon (Szentágota, Szilfamajor, Trefortpuszta), elsősorban a hatodik fiúgyermek, az ügyvéd dr. Leopold Kornél révén a család továbbvitte a Hitelbankban - s persze egyúttal a bank alapításaiban is - bírt pozíciót. Ahogy a borkereskedelmi tevékenység is megmaradt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a borkereskedő céget a századfordulón visszavonuló Leopold Károlytól nem valamelyik fia, esetleg unokaöccse veszi át, hanem nejének, Engel Jozefának egyik unokaöccse, Telkes Izidor. Ez egyúttal további példa a szélesebb, família szintű együttműködésre is. Telkes Izidor Gonda Bélával párban lett ekkor a „Leopold Károly utódai” nevet viselő cég vezetője, s már ők azok, akik a vármegyeháza alatt fekvő ún. várpincét, a tízéves szerződés lejárta után, 1901-ben újra bérbe veszik a cég számára.35 III. szakasz: A Leopold család gazdasági tevékenységére vonatkozó - belső, családtörténeti szempontokat figyelembe vevő - szakaszolásunk harmadik szakaszjelző időpontja, az 1910-es, 20-as évek fordulója esik leginkább egybe a köztörténeti korszakhatárokkal. A külső, politikai hatások eredményének is betudható a tevékenységi kör szűkülése, illetve a család több tagjánál a tőke kevésbé mobil javakba (pl. házingatlan) történő fordítása. Az 1918-1919. évi történéséket követően, az 1920-as évek elején meginduló birtokpolitikai reformok - így a közalapítványi uradalmakon történt közép- és kisbérietek létrehozása - következtében ugyanis a Leopoldok felhagynak, felhagyni kényszerülnek a mezőgazdasággal. Nyilván ennek is betudható, hogy az 1920-as, 1930-as években úgy Leopold Gusztávot, Leopold Lajost, valamint ifj. Leopold Lajost is Budapesten találjuk. Előbbi kettő nagy részben házingatlanba forgatta pénzét, így a bérbe adott jelentős lakásállományból is komoly jövedelemre tett szert,36 míg ifj. Leopold Lajos egyetemi oktatói állást, illetve központi gazdasági tanácsosi tisztséget is betöltött, egyes adataink szerint az iparmágnás, egyébként rokon Fellner Henrik uradalmánál.37 35 ARADI 2011, 66-67. 36 Az 1920-as években Leopold Gusztáv tulajdonában volt a kétemeletes Ilka u. 42b. (akkor: VII. kerület) alatti ház, illetve az újonnan épült ötemeletes nagy bérház a Duna-parton (V. kér., Pozsonyi u. 2.), míg Leopold Lajos tulajdonában a II. kerületi Ermelléki u. 9 volt. A Zentay Dezső által szerkesztett kis adattár alapján Leopold Gusztáv a kifejezetten vagyonosok közé tartozott: 1935-ben az évi jövedelme 46 038, vagyona pedig 586680 pengő volt. Ugyanezek az adatok 1940-ben özvegye, Honig Margit esetében 46 471, illetve 559 884 pengő. Összehasonlításképpen 1935-ben a legnagyobb jövedelme Dreher Jenőnek (397 897 pengő), míg 1940-ben Nagykovácsy Milenko kereskedőnek volt (1 022 061 pengő). ZENTAY 1936, ill. ZENTAY 1941. 37 Ugyanis ifj. Leopold Lajos unokahúga, Leopold Samunak Klára nevű leánya 1920A nagybérletek családi rendszerének kiépülése a szekszárdi Leopold família esetében (1861-1920) 283 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
