Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
ARADI GÁBOR: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben
Egyházi uradalmak A BÁTASZÉKI APÁTSÁGI URADALOM A Tolna megye területén lévő három egyházi uradalom úgynevezett exempt területen feküdt, így hosszú időn keresztül nem a területileg illetékes egyházmegye fennhatósága alá, hanem az esztergomi érsekhez tartozott, és csak 1776-ben kerültek a pécsi egyházmegyéhez.47 Közös jellemzője az is a három apátsági uradalomnak, hogy a török kiűzése után az alapító rend szerzetesei nem költöztek vissza a kolostorokba. Du- naföldváron ugyan 1726-ban már hat szerzetes élt, azonban ők ferencrendiek voltak.48 A három egyházi uradalom közül a Bátaszéki apátsági uradalom volt a legnagyobb, mely két apátsági birtok, a bátaszéki és a hátai egyesítéséből jött létre. A hátai bencés apátságot Szent László király alapította 1092-ben (?), melyhez birtokokat is juttat 1093. évi privilégium levelében. Azonban birtokainak száma csak akkor növekszik meg a török hódoltság előtt, amikor hozzácsatolják a bátaszéki apátságot.49 A bátaszéki ciszterci apátságot II. Géza alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére 1142-ben.50 Alapítása idején nem kaphatott homogén birtoktestet, mert a már korábban létrehozott szekszárdi és hátai apátságok is rendelkeztek birtokkal a környéken. Több Árpád-házi királytól is kapott birtokot, melyek Tolna mellett más megyékre (Baranya és Bodrog) is kiterjedtek a török hódoltság előtt. Sümegi József kutatása szerint ez összesen 31 lehetett, melyhez hozzátartozott még Eszéken a piaci és a révvám szedési jog. 1478-ban egyesítették a bátai monostorral.51 A török hódoltság után, a 18. században csak Bátán és Bátaszéken kívül öt falu Alsónána, Alsónyék, Decs, Sárpilis és Várdomb (1752-től), valamint Kis- húros, Nagyhúros, Leperd, Kövesd és Lányhöd (Lángfő?) puszták tartoztak az uradalomhoz.52 Neve elé azután kerül a bátaszéki jelző, miután a központi 47 BORSY 2011,198. A tanulmányra a szerző hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 48 CZIRÁKY 1910,121. Itt is, mint Bátaszéken, Bátán és Szekszárdon a 18. század első évtizedeiben fontos feladat hárult rájuk, mert a török uralom után az esztergomi érsek csak segítségükkel tudta megoldani a tőle távol eső exempt plébániák híveinek lelki gondozását. Az egyházi főhatóság az általános paphiány miatt többnyire különböző szerzetesrendek gondjaira bízta a messzi plébániákat. BORSY, 2011, 202. 49 BORSY 2011. 205.; SÜMEGI 1997, 118.; BÁTA 1993, 16-17. A cikádori (bátaszéki) cisztercita apátságot már 1419 óta bencés szerzetesek lakták. SÜMEGI 1997, 405. 50 SÜMEGI 1997, 141-142.; BÉKEFI 1894, 28. 51 SÜMEGI 1997, 158-162., 405. 52 MÉREY 2000, 8.; GÖBELT 1991, 140. Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első évtizedeiben 259 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
