Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
SZABÓ ATTILA: Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapítványi uradalomban 1782 és 1866 között
C egléden 1782. április 9-én megszűnt az óbudai apácák több mint négy évszázados földesurasága azzal, hogy a mezővárost mint az apácarend vagyonát II. József a vallásalaphoz csatolta.1 A nagy múltú mezőváros úrbéres népessége 863 jobbágycsaládból, 452 zsellérből és 200 házatlan zsellérből állt.2 1848-ra a magyarországi telekaprózódási, illetve zselléresedési folyamatnak megfelelően jobbágyháztartások száma 1063-ra, a házas zselléreké 1454-re és a házatlan zselléreké 611-re emelkedett az uradalomban. Ami egyúttal azt is jelentette, hogy a háztartások számának növekedésével a cenzus összege az évek múlásával emelkedett. Cegléd esetében a „végleges”, 1773. évi urbárium szerint - a magyarországi gyakorlatban páratlan módon - igen nagy terjedelmű telkeket állapítottak meg: Egy egész telekhez 75 (1100 négyszögöles) hold szántó és 17 kaszáló (hold) rét tartozott,3 de ezzel együtt a szokásos 1 forint helyett 6 forint cenzus fizetéssel. Egyebekben (robot, dézsma, ajándék) azonban a Mária Terézia-féle urbáriumi irányelveknek megfelelő járadékkal szolgáltak a mezőváros úrbéresei. Még az 1780-as években a határ északnyugati részére német telepesek érkeztek, Bércéi községet megalapítva, akik 125 db 13 hold szántóból és 6 hold rétből álló féltelkeket kaptak.4 A szolgáltatásaik (cenzus, robot, dézsma stb.) igazodott a magyar gyakorlathoz. (A ceglédi földesúr végig bérelte az egyházi tized beszedését a váci püspökségtől, tehát a dézsmán mindig a termés Vs-e értendő!) A ceglédi uradalomhoz összesen több mint 70 ezer hold (56%-a úrbéres, 9%-a majorsági és 35 %-a közös használatú) terület tartozott. (1. táblázat.) A legjobb (agyagos feketeföld) területeken alakultak ki a szántók, a homokos részeken a rét és legelő és a leggyengébb futóhomokos, szikes földeken a rosszabb legelőknek hasznosították.5 A 19. század első felében az utóbbi földek egyes részein kezdték meg az erdő- és szőlőtelepítést. A birtok igazgatását a kerületi praefectus közvetlen felügyelete alatt működő tiszttartói hivatal végezte, de minden lényeges döntésben (különösen a szolgáltatások megváltása, az üzemmód változtatása stb.) a helytartótanács engedélyét is ki kellett kérni. A ceglédiek már a vallásalapítvány földesuraságának kezdeteitől folyamatosan törekedtek szolgáltatásaik örökös, de legalábbis határozott idejű megváltására, azonban csak az 1830-as évek közepétől értek el bizonyos eredményeket. 1 SZABÓ 1985. 21. MNL PML NkO V. 1 d. Missiles. N. 100. 2 MNL PML NKO V. 4 a. 1784. MNL PML NkO XI. 602. Számadáskönyv 1846. 3 MNL PML NKO IV. 165. b. Cegléd 1773. 4 MNL PML NKO XI. 602. N. 97. 1841. 5 GALGÓCZY 1877, 213. 169 Szerkezetátalakítási törekvések a ceglédi vallásalapltványi uradalomban 1782 és 1866 között MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
