Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
NOVÁK VERONIKA: A vágsellyei közalapítvány szerepe a régió fejlődésében
További fontos tényező, amely a régió fejlődésére nagy hatással volt a templomok, iskolák, javítása és építése. A vágsellyei uradalomhoz tartozó öt településből hármon épült az 1795-1851 közti időszakban új templom. Pereden 1819-1820-ban építettek új templomot, Schwarz György nagyszombati építész tervei alapján. Az építész az egyetemi alap szolgálatában állt. A vágsellyi plébános Druget József 1826-ban kérte egy új templom építését. A terveket ugyancsak az említett Schwarz György készítette, aki az építést is vezette. Az új templom alapkövét 1828. május 27-én tették le, a templomot 1828. április 25-én szentelték fel. A harmadik templomot Királyréven építették ugyancsak Schwarz György tervei alapján és az ő kivitelezésével. Érdekességként kell megemlíteni, hogy a három templom közül később kettőt kellett megerősíteni, illetve részben átépíteni. A peredi templomnál, amely a három közül a legnagyobb volt és a legkorábban épült, a szentélyt kellett átépíteni és az eredetileg ott található kupolát lebontották. Királyrévben a hajó falait kellett összekapcsolni. Hosszúfalun 1810-ben új plébániaházat építettek, itt ugyanis 1766-ban készült el az új templom. Pereden 1806-ban épült plébániaház. Nemcsak egyházi épületekről gondoskodott a közalapítvány, de 1793-ban nagyobb javítás indult a vágsellyei kastély épületén is, új tetőt készítettek, ablakait, ajtait javították, illetve újakra cserélték, de több átépítést is végrehajtottak az épületen. A közalapítvány jó gazdának bizonyult az iskolák terén is. A 19. század első felében, az 1830-as években érkezett minden bizonnyal az uradalom meghívására két tanító Csehországból. Az egyik Csernohausz Domonkos volt, a másik Péter János. Mindkettőjük több mint 40 évig tanítóskodott Vágsellyén, illetve Pereden. Csernohausz avagy Feketeházy Domokos volt az apja a később ismert hídépítőnek Feketeházy Jánosnak, Péter János pedig egy négygenerációs tanítócsalád első tagja volt. Gyermekei, unokái és dédunokái is a régióban tanítottak. A vágsellyei kerületi közalapítványi prefektúrával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a prefektúra székhelyén a kastélyban kaptak elhelyezést a korábban megszűnt rendek irattárai, ennek egy részét átvette a Magyar Kamara, amelyben önálló állagokként vannak az egykori rendek levéltárai besorolva. A Vágsellyei kerületi közalapítványi prefektúra fokozatosan az általa igazgatott és korábban felsorolt uradalmak iratait Vágsellyére szállította, ahol már az 1793-as átépítési terveknél az épületben levéltár elnevezésű helyiségek voltak.7 Az iratok az épületben maradtak egészen a bécsi döntésig. Ugyan vannak adatok arról is, hogy némely iratot a csehszlovák köztársaság idején Prágába 7 Szlovák Nemzeti Levéltár. A Vágselllyei közalapítványi közalapítványi jószágigazgatóság iratai. 610 leltári szám, 223 doboz. Novák Veronika
