Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
dőgazdaság, állattenyésztés mellett az uradalom ipari, kereskedelmi, hitelüzleti tevékenységének menetét, a földesúr jövedelemigényeinek figyelembevételével, sokszor apró részletekig is ellenőrizve vagy ellenőriztetve utasításai végrehajtását. Negyedévenként ellenőrizték a tiszti számadásokat, amikor tételről tételre megvizsgálták a beküldött számadásanyagot, és a berendelt tiszteknek magyarázatot kellett adniuk minden észrevétellel kapcsolatban.15 A legfontosabb tisztségviselők közé tartozott a számvevő. Uradalmanként két számvevő működött. Egyikük inkább a belső uradalmi számadásanyag ellenőrzésével, a másik inkább a jobbágyközségek, bírák, bérlők elszámolásaival foglalkozott. A számtartó lényegében az uradalom pénztárosának szerepét játszotta, aki a napi kiadásokat és bevételeket kezelte. A majorsági gazdálkodás közvetlen irányítása, a jobbágyok szolgálatra és szolgáltatásra kényszerítése, a bérlők ellenőrzése a tiszttartók és ispánok feladata volt. Ahol tiszttartó és ispán is működött, ott az ispánok tevékenysége inkább közvetlenül a majorsági gazdálkodással függött össze, míg a tiszttartó kisebb egységek közvetlen vagy nagyobbak közvetett irányítása mellett, főként az úrbéres és bérleti területek ügyivel foglalkozott. A tiszttartók és ispánok feladata volt hetenként vagy sürgős esetekben azonnal jelentést adni mindarról, ami járásukban vagy üzemegységükben történt. Szintén a gazdálkodással közvetlenül összefüggő tisztséget töltöttek be a kasznárok. Az ő feladatuk volt a szemes termény átvétele a tiszttartóktól és ispánoktól, megőrzése a magtárakban és pontos elszámolás készítése felhasználásukról. Tekintve, hogy a pálinka zömét az uradalom gabonából maga főzette, ez is a kasznár kezelésébe tartozott, míg a pincemester csak borokat kezelte.16 A tisztek és a gazdasági cselédek, napszámosok között töltött be szerepet a hajdúk csoportja, akiknek feladata a napszámosok és robotosok munkájának ellenőrzése volt. Az uradalmi cselédség a majorsági gazdálkodás ágainak megfelelően tagolódott. A szántóföldi növénytermelésben a jobbágyrobotosok, napszámosok és részesművelők mellett nagyszámú uradalmi bérest alkalmaztak. Legnagyobb számmal a szekeres és ostoros béresek voltak. A szekeres béres csak családos, ostoros csak nőtlen férfi lehetett. Munkájuk döntő része a szántó megmunkálása (szántás, vetés, boronálás, trágyázás) volt. Az uradalom személyzetéhez tartoztak a kocsisok, akik elsősorban hosszú fuvarokat teljesítettek.17 15 PBFL EcsML 42. cs. 23. t. Alkalmazottak ügyei. Alkalmazottaknak kiadott utasítások 1765-1858. MNL VeML XIII. 6. II. 25. A jánosházi uradalmi prefektusnak kiadott utasítások 1823. 16 PBFL EcsML 38. cs. 1. Birtokigazgatási iratok. MNL VeML XIII. 6. II. 12. Gazdasági beszámolók 1823-1842. 17 MNL VeML XIII. 6. II. 15. A jánosházi uradalom tiszttartójával folytatott levelezés 1821-1842. Az Erdődy-család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében 153 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
