Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: Az Erdődy család Vas és Veszprém megyei uradalmainak gazdálkodása a 19. század első felében
További fontos Erdődy anyagot őriz a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára (PBFL), ide került az egykor Vépen, majd 1971-1985 közt a Vas Megyei Levéltárban őrzött családi levéltár, melyet 1985-ben Erdődy László helyezett letétbe Pannonhalmán. Ennek egy jelentős része eredetileg a család monyorókeréki (Eberau, Ausztria) levéltárához tartozott, amelyet 1920-ban Erdődy Sándor vitetett Monyorókerékről Vépre, ahol egyesült a vépi, jóval kisebb családi levéltárral. A Monyorókeréken maradt irategyüttes a háború alatt jelentősen károsodott, a megmaradt levéltár nagymennyiségű gazdasági iratot és missiliseket tartalmaz.7 A Veszprém Megyei Levéltárba 1971-ben került a dobai Erdődy kastély padlásáról, Sülé Sándor tanító közvetítésével egy szerényebb terjedelmű, de hiánypótló irat-együttes, amely a család jánosházi-gecsényi, vépi és somlyóvári uradalmának gazdálkodásába enged bepillantást a 19. század első felében. Tanulmányomban a Veszprémbe került iratanyag alapján szeretném bemutatni az Erdődy család Vas és Veszprém megyei birtokainak korabeli gazdálkodását. Az Erdődy-család és birtoklástörténete Az Erdődy-család ősi vagyonának alapját a család egyik kiemelkedő egyénisége, Bakócz Tamás vetette meg.8 Alig egy évtized alatt hatalmas birtokok tulajdonosa lett. Körös és Zágráb megyében vásárlás útján szerezte meg Szarvaskő, Dián és Plodin várait és Monoszló városát 75 faluval. Öröklés útján jutott nyugat-magyarországi birtokaihoz, többek között Monyorókerék, Vép, Vöröstorony és Körmend váraihoz 2 mezőváros és 26 falu kíséretében. Szapo- lyai Istvántól került a Veszprém megyei Somlyóvára, Újlaki Lőrinctől a Fejér megyei Gerencsér vár a birtokába. Zala megyében Csatár került tulajdonába Kinizsi Pál halála után, Corvin Jánostól a zsámbéki uradalmat szerezte meg.9 A nagynevű ős halála után az örökösöknek sikerült a Bakócz-féle birtokszerzemények jó részét megtartaniuk, és itt-ott további birtoktestekkel gyarapítaniuk. Az Erdődyek a 16. századtól folyamatosan magas udvari méltóságokat visel7 IVÁNYI 1955, 375-76. 8 15. században emelkedett a nemesi családok közé. 1459-ben Mátyás király jutalmazta meg hű szolgálataiért Bakócz Tamás győri püspököt, amelyet 1489-ben a családtagokra is kiterjesztett. A Bakócz család a Szatmár megyei Erdőd településről származott, Bakócz Tamás apja, még a Drágffyak jobbágya volt. A család emelkedésekor kezdték használni a származásukra utaló előnevet. Az Erdődy név következetes használata Bakócz Tamás unokaöccsétől Erdődy Pétertől kimutatható, nemesi elő- nevüket pedig a Nyugat-Magyarországon fekvő Monyorókerék uradalmáról vették. 9 Bakócz Tamás birtokszerzeményeiről: FRAKNÓI1888,97-128.; FRAKNÓI 1889c, 60-66. Márkusné Vörös Hajnalka
