Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben f izetése, a budapesti jószágigazgató fizetése, az erdei magvak beszerezése, a facsemeték nevelésének költsége, erdősítések, árkolások, utak fenntartása, rönk- és tűzifatermelés, a Körmendre történő szállítások, a lótartás, irodafenntartás és a rendkívüli kiadások, nem is beszélve néhány ember nyugdíjáról). Látható, hogy az erdőhivatal, mint uradalmi irányító szervezet működése gyakorlatilag kijött az erdőgazdaság bevételéből. A másik nagyobb tétel az uradalom által fizetett adó volt. Ezek között az egyenes, a jövedelmi és a vagyonadó, az iskolaadó, a Zala-Somogy határcsatorna díja és egyebek szerepeltek. Az adók ösz- szege 1930-ban 48 327 pengő volt, de ebből a bérlőkre hárult mintegy 18 000 pengő, így az uradalmat 30 272 pengő terhelte. A harmadik nagyobb kiadás a kegyúri funkciók teljesítése, egyéb épületek fenntartása és a csatornázás költsége, ezek 18 607 pengőt tettek ki. Látható, hogy 218 383 pengős bevételt 95 109 pengő kiadás terhelte, vagyis a tiszta jövedelem 123 274 pengő volt.156 Mivel a kanizsai uradalom a hitbizomány területének 42 %-át adta, így talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, hogy a hitbizományi földek után járó tiszta jövedelem mintegy évi 250 000 pengő körül lehetett. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizomány uradalmai az 1930-as évek második felében viszonylag jól működtek. A javuló értékesítési lehetőségek, valamint a háborús készülődés biztos piacokat teremtett a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A második világháború ebbe az organikus fejlődésébe szólt bele. 1945-ben a tulajdonos családjával elmenekült az országból. A körmendi kastélyba a szovjet hadsereg csapatai költöztek be, hatalmas rombolást végezve.157 A megváltozott hatalmi viszonyok és társadalmi közhangulat miatt 1945 márciusában megindult a földreform, vagyis a magánkézben lévő nagybirtokok felosztása. Az uradalmi nagybérletek lényegében maguktól megszűntek. A földek nélküli hitbizományoknak valójában vége volt, de jogilag csak az 1949. VII. te. alapján került sor a családi hitbizományok megszüntetésére is.158 Mindenesetre a vizsgált eset azt bizonyítja, hogy a hitbizományi gazdálkodás sokat változott a vizsgált 200 év alatt, s bár gazdaságilag általában jól működött, sorsa igazából a hazai politikai változások miatt pecsételődött meg. 156 A bevételek és kiadások kiszámolásánál eltértünk a korabeli számviteli gyakorlattól, ezért sem a bevételi, sem a kiadási adatok nem egyeznek a forrás adataival. Ennek legfontosabb oka, hogy abban a korban az ún. jövedelmek (valójában bevételek) között szerepeltették az átfolyó és az áthárított összegeket is. 157 Lásd: ZIMANYI 1994. 158 1000 ÉV TÖRVÉNYEI 1949, VII. te. 142 Kaposi Zoltán
