Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
télyt, s odaköltözött családjával együtt. Ott rendezte be második kórházát is.108 László herceg, amikor 1914-ben átvette a hitbizományt, végiglátogatta uradalmait,109 később azonban ezzel már nem fárasztotta magát; viszont az egyes uradalmak vezetői, illetve az igazgató rendszeresen utaztak Körmendre, ahol beszámoltak a gazdálkodásról. Körmendről irányították a herceg magán- vagyonát képező köpcsényi és az oroszlámosi birtokot is. Batthyány herceg a hitbizomány bevételeinek jókora részét a körmendi kórházának működtetésére fordította, ahol a szegényeket ingyen gyógyította.110 A világháború kitörésével több kívülről jövő hatás kikezdte a hazai agrárnagyüzemek működését. Az első a világháború alatti gazdasági nehézségek voltak. A hitbizomány problémái részben az infláció miatti reáljövedelemcsökkenésből fakadtak, hiszen az erdészeti bevételek és a házbérek is csak lassan csordogáltak, s jelentős kintlévőségek halmozódtak föl. Ráadásul az erdőgazdaságok munkaerejének egy részét behívták katonának, amit a hadifoglyok érkezése és munkaerőként való használata csak részben kompenzált. A 6-8 állandó dolgozóval működő erdőgazdaságokban pár ember kiesése is működési problémákat vetett fel. így például egy 1917. évi jelentésből tudjuk, hogy a Nagykanizsán az egyik körvadászt behívták katonának, a kocsis eltörte a lábát, s kiesett a munkából, s már csak egy orosz fogoly maradt arra, hogy kisöpörje az irodát és befűtsön, így aztán egy hivatalszolga után kellett nézni.111 A munkaerőhiány a munkát sokszor akadályozta, így például 1917- ben a szőlők alá nem tudtak trágyát hordani; fuvarosok és állathiány miatt a favágás és fahordás késett stb.112 Az is probléma volt, hogy a hitbizomány az emelkedő árakat és bővülő (állami) piacot alig tudta kihasználni, hiszen az uradalmak majorságai bérletben működtek, így a bevételek növekedése nem a tulajdonost, hanem a bérlőket gazdagította. Az állami felvásárlások miatt az élelmiszertermelés felértékelődött, így a háború alatt, 1916-ban lejáró 10-20 éves bérletek esetében joggal reménykedhetett a tulajdonos a bérleti díjak emelhetőségében. Ebben nem is csalatkoztak: amikor például 1916-ban a ludbregi uradalmat - az amúgy jelentős horvátországi birtokokkal is rendelkező - Riedl Jenő vállalkozónak bérbe adták, sikerült a korábbi 48 000 koronás bérleti díjat sikerült 80 000 108 SIMON 2006, 369. 109 ZALAI KÖZLÖNY, 1931. január 25. 110 Ennek igen széles irodalma van. Lásd például: A SZEGÉNYEK ORVOSA 1987, című alkotást. 111 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915-21. 1917. november 23. 112 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915-21. 1917. november 23. A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945) 131 MNL Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2013
