Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben letlen, hogy az eladósodott herceg a hitbizomány kezelését 1777-ben átadta fiának, gróf Batthyány (II.) Lajosnak.43 Tegyük hozzá, hogy ebben a korban a leszármazottak kései birtokhoz jutása a famílián belül általános jellemző volt: az alapító Lajos gróf hajdan 45 évesen vehette át anyjától a földeket, Adám Vencel 43 évesen jutott hozzá örökségéhez. Lajos herceg azonban hamar, már 31 évesen megkapta a hitbizomány földjeit, bőven volt tehát ideje jelentősebb birtokfejlesztő lépésekre. Hg. Batthyány Lajos (1756-1806) tábornok és kamarás a gazdálkodás és a mezőgazdászat iránt érdeklődő nagybirtokos volt.44 Felvilágosult szellemben gondolkodott, családtagjaival magyarul levelezett.45 Tudjuk róla, hogy sokat foglalkozott uradalmaival, s figyelemmel kísérte a gazdálkodást. Nagy szerepe volt a majorsági gazdálkodás kiszélesítésében.46 Ne felejtsük el, hogy Lajos herceg hitbizományi kezelésének egyik időszaka a napóleoni konjunktúra korszakára esett, amikor lényegében mindenféle agrárterméket egyre magasabb áron lehetett értékesíteni. Ráadásul Kanizsa, Körmend és Ludbreg is egyre fontosabb piacközponttá vált.47 Ezek a mezővárosok országos és hetivásárokat tarthattak, amihez az engedélyt 25 évente meg kellett újítani. Az uradalmak által előállított termékeket helyben lehetett eladni, főleg az erősödő helyi zsidó kereskedők által. Fontos volt ugyanakkor, hogy a majorságok egyre több földhöz jussanak hozzá, aminek egyik lehetséges, a korban megszokott módja az árvíz járta területek és a mocsarak csatornázása, kiszárítása és termővé tétele volt. Jelen tanulmány keretei között nincs lehetőségünk a tájátalakítás összes esetét bemutatni, csupán csak a kanizsai mocsár eltüntetésére utalunk röviden. A kanizsai mocsár lecsapolása mintegy 50 évig tartott. Már az 1760-as években, Batthyány III. Adám alatt próbálkoztak vele, készítettek is terveket, s el is indultak a munkák. 1767-68-ban másfél év alatt a Kanizsától északra lévő Zsigárdi major határában építettek töltést. Lajos herceg alatt a folyamat felgyorsult. A mocsár lecsapolása nemcsak a két városrész közötti berek eltüntetéséről szólt, hanem a fölhöz való hozzájutásról is. A város népessége ugyanúgy igényt tartott a berek 2 700 holdjára, mint a földesúr, ezért a megye és a királyi intézmények előtt hosszú pereskedés indult a tulajdonjogért.48 Lajos herceg testvére birtokáról hívta meg a híres érsekújvári Wieser föld43 MNL OL P 1313. Fasc. 139. No. 692-693. 44 Róla még Vas Gereben is igen pozitívan emlékezett meg egyik művében. Lásd: VAS, 1929. 45 NAGY 2007, 26. 46 MNL OL P 1330. Fasc. 6. No. 585-586. 47 KAPOSI 2009, 232. 48 KAPOSI 2011, 124. 118 Kaposi Zoltán
