Uradalmak térben és időben - Baranyai történelmi közlemények 5. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2013 (BML, 2013)
KAPOSI ZOLTÁN: A herceg Batthyány-Strattmann hitbizományi uradalmak területi és gazdasági változásai (1746-1945)
Uradalmak térben és időben s an nőtt az állatállomány. A szarvasmarhatartás mind a szántóföldi, mind a húsértékesítési funkciókat ellátta. Kanizsán volt egy tejtermelő svájcéria is; a ludbregi uradalomban kb. 50-55 szarvasmarha állt rendelkezésre, Körmenden még ennél is nagyobb számú szarvasmarha szolgálta a gazdaságot. Elindult a juhtartás karrierje is. A 18. század közepén Kanizsán 933, Körmenden 654 darabos állomány volt.28 Az állomány összetétele is javulhatott: Kanizsa határában tartott 300 ún. német birkát a homokkomáromi és szepetneki határban tartott 633 magyar juhtól elkülönítve tartották.29 A majorátus birtokain foglalkoztak sertéstartással is, aminek fontos oka lehetett, hogy Kanizsa a térség sertéskereskedelmének központja is volt, Körmend és Inta elérése pedig a soproni sertéskereskedőknek nem volt probléma. Kanizsán 1747-ben 362, Körmenden 234 darabos állományról tudunk,30 ennél jóval kisebb volt a ludbregi állomány. A baromfitartás is megjelent, de vélhetően csak házi szükségleteket oldott meg. Egyre fontosabbá vált a szőlő-és bortermelés az uradalmakban. A szaporodó népességtől dézsma és hegyvámként elsajátított bor mellett kisebb majorsági szőlők mindenhol volt. Ludbregen 1765-ben 933 akó hegyvámos bor mellett 524 majorsági borkészlet volt; ezzel szemben a kanizsai uradalomban a bor 90%-a hegyvámból származott.31 A központi irányításnak volt annyi eredménye, hogy az uradalmak között üzemi munkamegosztás alakult ki. így például 1752-ben Ludbregből vitettek Kanizsára a helyi bor feljavítására 250 akónyit.32 Fontos jellemzője volt a majorságoknak a különböző iparosok alkalmazása, ami főleg a szaporodó építkezéseket, valamint a mezőgazdasági termelést szolgálta ki. Mindegyik uradalomban találunk kádárt, téglást, alkalomszerűen foglalkoztattak kőműveseket, ácsokat, tóásókat, mészégetőket. A nagyobb településeken lévő malmokat kiárendálták. A gazdálkodás eredményességére utal ugyanakkor, hogy a bécsi és a körmendi főpénztári kimutatások szerint a hercegi uradalmak a 18. század második felében jelentős jövedelmet termeltek.33 Az 1750-60-as években az egységes irányítású és felépítésű uradalmak kiépítése számos jogsérelmet okozott a birtokokon élő parasztság számára. Batthyány okkal törekedett arra, hogy számba vegye az uradalmaiban élő népességet és földhasználatot, hiszen a jövedelmek maximalizálása megkövetelte 28 MNL VaML VII-1/d/bb. 41. doboz. Körmendi uradalom. 1765. Fundus instructus.; illetve MNL OL P 1313. Fasc. 38. 75/23. 1758. évi szerződés. 29 MNL OL P 1313. Fasc. 38. Lad.15. No. 80H. 30 MNL OL P 1330. Fasc. 3. No. 60.; MNL VaML VII-1/d/bb. 41. doboz. 1765. Fundus instructus. 31 MNL OL P 1330. Fasc. 3. No. 124. 32 MNL OL P 1313. Fasc. 37. No. 514-520. 33 Lásd: BAKÁCS 1965. Táblázatok. 116 Kaposi Zoltán
