Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
NAGY IMRE GÁBOR: Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950)
mérhetetlen pusztulást és hanyatlást okozott, és a török határ közelsége miatt a megye továbbra is katonai felvonulási terület volt, ahol a jelentős számú katonaság ellátása nagy terhet jelentett a lakosság számára. 1704-ben, a Rákóczi szabadságharc alatt előbb a kurucok, majd rá válaszul császáriak („rácdúlás”) rabolták ki a várost.4 A harcok során a városházát is felégették, ekkor pusztulhatott el a város régi iratanyaga is. így Madas József is csak a Rákóczi- szabadságharcot követő iratanyagot használhatta fel, elsőként az 1712. évi hadiadó összeírást és az 1722. évi telekkönyvet.5 A 19. század közepéig fennmaradt - ugyancsak hiányos - források közül a legfontosabbak az évenkénti városi adóösszeírások; az 1828. évi országos összeírás; a fassiók - bevallások, bejelentések az ingatlan változásával kapcsolatban; a tanácsülési jegyzőkönyvek, amelyekbe beírták az adásvételeket. Ezeket a forrásokat Madas József a Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltárban végzett kutatásaival egészítette ki. A tulajdonviszonyokat egyértelműen tisztázó pécsi telekkönyvet 1856-ban fektették fel, amely 1895-ig volt érvényben.6 Madas József elkezdte a Szigeti külváros és a Siklósi külváros telkei, házai történetének kutatását is, azonban váratlan halála megakadályozta az összegyűjtött hatalmas anyag feldolgozását.7 Mindkét adatgyűjtemény az 1970-es, 1980-as évek utcanevei alapján készült, így a mai utcanév kinyomozása az utcanév-változtatások miatt gondot okozhat. A tulajdonosok, házépíttetők visszakeresése sem egyszerű feladat, mert a kötetekhez nem készült névmutató. Bár a városnak igen gazdag hely- történeti irodalma van, ám az itt szereplő épületek azonosítása néha igen nehéz feladat. Erre már Madas József is felhívta a figyelmet: „A helytörténeti irodalom tanulmányozása közben éppen ezen a területen jelentkeztek problémák. A publikációkban közölt helymeghatározásokat gyakran nem sikerült mai hellyel azonosítani. A múlt utcaneveit nem ismertük. Követhető házszámozás csak a 19-edik század végén született. Éppen ezen hiányosságok miatt, 4 Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb dokumentumok a „rác” és a dunántúli kuruc csapatok dúlásáról. In: Baranyai Helytörténetírás 1974-15. Szerk. Szita László. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1976. 95-100. 5 Az 1722. évi telekkönyvnek csak a neve telekkönyv, valójában inkább összeírásnak nevezhető, hiszen a változásokat csak elvétve, néhány évig tüntették fel benne. Móró Mária Anna: Madas József helytörténeti munkásságáról. In: Tanulmányok Pécs történetéből 15. A Madas József Emlékkonferencia (2002. április 16-17.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta-Vargha Dezső. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003.19. 6 Móró i. m. 17-21. 7 Bezerédy Győző: Mozaikokból összerakott várostörténet. In: Tanulmányok Pécs történetéből 15. AMadas József Emlékkonferencia (2002. április 16-17.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta-Vargha Dezső. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2003. 37. Pécs város építéstörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1865-1950) 309 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
