Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
GÁL ÉVA: Adatok a Felsőmalom utca történetéhez
Utcák, terek, épületek Pécsett Ér dekes, hogy az utca egyes épületeiben, telkeiben a városban dolgozó építőmesterek is „fantáziát láttak”. A 10. szám alatti épületet a már említett Piatsek József vásárolta meg, majd - Sonkoly Károly szerint - igen jó beosztású, és különlegesen szép előcsarnokkal kialakított (átépített és bővített) lakóházként adta el később. A 14. szám alatti telken pedig Weidinger Gusztáv lett a tulajdonos, itt saját tervezésű egyemeletes lakóházat épített, amely családja tulajdonában volt még a század vége felé is. A vizsgált terület ipari jellegét meghatározó Malom-csatorna megszűnése a tettyei vízmű 1892. évi megnyitásával állt kapcsolatban. A megelőző években a város kisajátította a vízjogokat, így a tulajdonos iparosoknak más víznyerési lehetőséget, illetve energiaforrást kellett keresniük mesterségük további folytatásához. Ezzel állt összefüggésben pl. a Krautszak-féle tímárság (Felsőmalom u. 9.) megszűnése, új megélhetési források (magtár építés, munkásbérház építés) keresése is. Említést kell még tennünk e korszak szintén meghatározó épületei között a vendégfogadókról is. Amint megszűnt a Király u. - Felsőmalom u. ÉK-i sarkán a „Bárányhoz” címzett fogadó, átvette a szerepét a szomszédos, ÉNY-i saroktelken (Király u. 48. - Felsőmalom u. 2. szám alatt) megépülő „Magyar Király” szálloda, vendéglő és kávéház, amelyről az első adatot Madas József 1828-ból említi. Egymást viszonylag sűrűn váltó tulajdonosai, bérlői között említhetjük Zsilinszky Lajost, az Otthon kávéház volt főpincérét, Lakatos Gyulát, Cserta Vincét és Kocsis Istvánt. A szállodában 12 szoba (14 ágy) volt, és „kitűnő francia és magyar konyha, valamint a vidékről kocsival érkezők számára is megfelelő szolgáltatások várták az utasokat.” (Megjegyezzük, hogy később, már a 20. század elején a korabeli sajtó több rémtörténetet is közölt a szállodával kapcsolatosan. A reménytelen, beteljesületlen szerelem négy esetben vezetett e falak között öngyilkossághoz.)12 A másik szálloda az utca DNY-i (Rákóczi úti) saroktelkén állt. Ez volt az 1820-as évektől működő a „Vörös Ökörhöz” címzett vendégfogadó, amely ugyanúgy lehetőséget adott a kedvelt biliárdozásnak is, mint a már említett „Magyar Király”, vagy a 9. szám alatti „Mágocser” (másik korabeli nevén a „Derbi”). Ez utóbbi helyszínen a 19. században vasárnaponként, illetve a báli szezonban egymást érték a táncmulatságok. Ebben a korszakban már biztosan szálláshelyek is tartoztak a vendéglőhöz, a befogadó épület a telek keleti részében állhatott egykor. Mivel a Felsőmalom utca a 18-19. században elsősorban tímárságairól volt nevezetes, meg kell emlékeznünk az ide települt tímárokról, tímárcsaládokról is. E két évszázadban az utcában birtokos tímárcsaládok közt találjuk a Vaidesz, Melczer, Majer, Peer, Höffler, Pelikán, Lauro, Erreth és Krautszak famíliákat. A nagyobb tímárságok közül említhetjük a 9. szám alatti, manufaktúrává 12 ld. Kovács Lajos: Kanyargós utcák, görbe esték. A pécsi bohémvilág a századfordulón. Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2000. 66-68.p. 128 Gál Éva
