Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
Utcák, terek, épületek Pécsett a „török háznevek”, és a fontosabb épületeket a 18. században már magyar, német és déli szláv eredetű családnevekkel nevezték meg. Ebből az időből valók ezek a háznevek: Passardi-ház, Piacsek-ház, Stem-féle-ház, Birisics-báz, Adamovics-ház, Zombori Máté háza, Kessler-ház, Jankovich-ház, Radnich-ház stb. Pécsett még a 19. század végén és a 20. század elején is jellegzetes névadásnak számított a házaknak a tulajdonosaikról való elnevezése: Tallian-ház, Jankovich Johan-ház, Majláth-ház, Vasvári-ház, Sárkány-ház, Czindery-ház, Cséby-ház, Cseh-palota, Lóránt-palota, Ló'wy-ház, Oertzen-ház, Jeszenszky-ház, Mattyasovszky-ház stb.59 Az itt említett családnevek közül néhány név utcanévben is szerepel: Czindery u., Majláth tér. A Balatonyi-féle házat (József u. 17. sz. lakóház) a 19. században még azért hozták gyakran szóba, mert előtte fontos közkút állott. Arra is van néhány példa, hogy a köznévi elemet tartalmazó épületnév, háznév kapcsolatban van a belőle sarjadt utcanévvel: Gránátalma patika > Alma utca, Apfel Gasse, Alma utca; *Jáger-ház >Jáger utca, Jäger Gasse; *Posta-ház > Posta utca, Post Gasse stb. * * * Nem tartozik szorosan előadásom tárgyához, mégis összefoglalom azokat a megfigyeléseimet, amelyek a pécsi utak, utcák és terek földrajzi meghatározottságával kapcsolatosak. Érdekesnek tartom például azt, hogy a közterületi nevek jelentős része a nevében is utal arra a földrajzi helyzetre, amely a névadás alapjául szolgált. A Káposztásvölgyi út valóban völgyben halad, hegytetőn van a Szkókótető dűlő stb. Geográfusaink jelentős mértékben hozzájárultak e kérdéskör tisztázásához. Szabó Pál Zoltán már 1940-ben bizonyította, hogy a történeti folyamatok mellett a földrajzi körülmények jelentős mértékben hozzájárulnak a települések arculatának formálódásához.60 A közelmúltban Erdősi Ferenc és Csanálosi Sándor vizsgálta, hogy Pécs városszerkezetének fejlődését miként határozták meg a geográfiai viszonyok.61 Utak, utcák, terek nem jöhettek létre bárhol, csak ott, ahol kedvező feltételek adódtak anyagi javak felhalmozására, illetve biztosítására.62 Pécsett a mai Belváros és közvetlen környéke különösen alkalmas volt arra, hogy a római kori lakosság itt megtelepedjen. Sopiance fejlődését kedvező fekvése tette lehetővé. Később, a középkorban a közeli Tettye-patak vízi energiájával működő malmok, kisebb üzemek 59 Bezerédy Győző: Mozaikból összerakott várostörténet. In: Font Márta -Vargha Dezső (szerk.) Tanulmányok Pécs történetéből. Pécs, 2003. 39. 60 Szabó Pál Zoltán: 1940. 392-400. 61 Erdősi Ferenc: 1968. (Összefoglalás.) - Csanálosi Sándor: 1982. (Összefoglalás.) 62 Szabó Pál Zoltán: 1940. 393. 32 Pesti János
