Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett r ópai relációban a közepes méretű városok közé tartozott. Az állandó lakosság mellett jelentős számban érkeztek mások is a településre, ugyanis a hetipiacok, a hiteleshely, az iskolák, a relikviák időről-időre nagy vonzerőt jelentettek. Pécs egyházi és egyúttal regionális gazdasági központként működött, s e két alapvonása határozta meg alapvetően a középkori városszerkezetet. A jelentős gazdasági erővel rendelkező klerikusok és a polgárság a reprezentációra is ügyelt, amelyet a forrásokban felbukkanó, valamint a régészeti feltárások által ismert épületek, épületdíszek, egyéb leletek is alátámasztanak. Ugyanakkor az egyházi és a világi szegmens egysége a középkori polgárok gondolkodásában, vallásosságában is kitapintható volt, amint ezt pl. a Szt. Bertalan templom fenntartása, átépítései igazolják. A középkori városról összességében egy urbanizált településre jellemző képet sikerült felvázolnom. Ugyan a lakóházak egy része bizonyosan nem kőből épült, s a fallal övezett terület kisebb hányada volt csak beépítve, azonban ez egyáltalán nem volt szokatlan a középkori magyar városokban. Mindazonáltal a szilárd burkolattal ellátott utcák, a karitatív feladatokat ellátó ispotály működése, a vízvezeték-hálózat és a közfürdő létesítése egy folyamatosan fejlődő városról tanúskodnak, melynek 1543 júliusában az oszmán hódítás vetett véget. 78 Fedeles Tamás
