Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett l ítésre került, a városrésznek saját plébániatemploma volt, két koldulórend is kolostort és templomot létesített itt, valamint egy, a város életében fontos szerepet játszó kápolna is működött a negyedben. A terek használata Minthogy a város egyházi és világi (kamarai) igazgatási, továbbá regionális gazdasági központként funkcionált, az állandó lakosság mellett időről- időre nagyszámú átutazóval kell számolnunk. A nagy forgalom természetesen megfelelő infrastruktúrát igényelt, elsősorban az utcák és terek burkolatát illetően. Régészeti feltárás során került napvilágra a keleti városnegyed egyik utcájában (a mai Szent Mór utcában) egy középkori macskaköves útburkolat részlete.165 Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a város jobban igénybe vett részeit, mindenekelőtt a főteret, a káptalani városrész utcáit hasonlóan szilárd burkolattal látták el.166 Ugyancsak meg kellett oldani a Mecsekben feltörő és a város irányába folyó, valamint az ott felbukkanó források kanalizálását.167 Ez annál is inkább fontos feladat volt, mivel a városon belül temetőket is létesítettek. Ugyanakkor a település ivóvízellátását is biztosították e források. A püspökvár vízellátását a Petrezselyem forrás biztosította. Mecsek-kaputól a Siklósi kapu irányába futó úton vezették a felszínen kialakított csatornában a Kaposvári forrás vizét, s nyilván ez táplálta a főtér északkeleti oldalán kialakított fürdőt is (balneum commune) is. A Tettye-patak a vízi energia biztosítása mellett, nyilvánvalóan a Malomséd városrész vízellátását is biztosította. Szintén ezek a források tették lehetővé az említett Aranyoskút, a további közkutak működését és a nyomokban feltárt középkori vízvezeték létesítését. Ugyanakkor az esővíz elvezetéséről és tárolásáról is gondoskodtak természetesen a polgárok. 1379-ben a Szt. Ferenc utcában két ház között épülő ciszternákról, csatornákról (canalibus seu cisternis) értesülünk.168 Különösen a vásárokra érkezhettek sokan a településre a város vonzáskörzetéből. Amint fentebb említettem, kedden és pénteken tartottak piacot Pécsett. Ezek az alkalmak nem csak a portékák adás-vétele szempontjából voltak jelentősek, hanem az információáramlás szempontjából is. A városban megforduló környékbeliek és a távolabbról érkezők (pl. az állatokat hajtó tőzsérek) híreket közvetítettek a pécsiek számára, s információkat vittek a Mecsekaljá165 Kárpáti-Sonkoly 1985. Nr. 199/15. (144.) 166 Késó'bb, a hódoltság idején az oszmánok is igyekeztek karbantartani a burkolatokat. Gerő 1962. 19.; Varga 2009. 96. 167 A csatornákról Oláh Miklós is beszámol. Oláh 2000. 28. 168 Borsa 1993. 18. 6o Fedeles Tamás
