Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
gyobb beépítettségét mind a források, mind pedig az archeológiái feltárások igazolják. Különösen a domonkos és a karmelita kolostorok környéke volt sűrűn lakott.157 A forrásokban feltűnő Szt. Tamás utca - mely Becket Szt. Tamásról, a kolostortemplom védőszentjéről nyerte nevét - minden valószínűség szerint a mai Munkácsy Mihály utcának feleltethető meg, melyet Petro- vics is feltételezett.158 Ugyancsak ezen a környéken, pontosabban a karmelita kolostor táján kereshetjük vélhetőleg a konvent patrónusáról elnevezett Szt. László utcát is.159 A déli városkapuhoz (Siklósi kapu) vezető főút és a városfal által határolt délkeleti terület (a mai Kossuth tér) funkciója sokáig ismeretlen volt. A legújabb ásatási eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a középkor folyamán sem volt beépítve a terület. A felszínre került objektumok, valamint a régészeti megfigyelések alapján vélhetőleg vásártérként használták a középkor folyamán.160 A feltárt kutak és tároló vermek arra engednek következtetni, hogy termény- és állatvásárokat tarthattak a téren, hiszen kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy erre a piactér alkalmas lett volna. E feltételezésemet erősíti, hogy a város volt a késő középkorban az Alföldről nyugatra irányuló szarvasmarha-kereskedelem egyik tranzitállomása, s éppen a Siklósi kapu alatt hajtották az állatokat.161 Pécs délnyugati szeglete, a mai Ferencesek utcája és a Jókai utca, valamint a városfal által határolt területen gazdasági épületek, magtárak, istállók, gyümölcsösök és a püspöki kertek léte feltételezhető.162 Hasonlóan beépítetlen, kertjellegű terület volt a Lyceum utca és a keleti városfal közé eső terület. Gosztonyi Gyula számításai szerint a város falakkal övezett területének mindössze 2/5 része lehetett beépítve.163 164 A falakon kívüli Malomszeg városrészt nyugatról a Szűz Mária szőlőhegy (•vinea Beate virginis),m keletről pedig a Tettye-patak határolta. E városrészt kétségkívül elsősorban iparosok lakták, akik kihasználták a természet adta lehetőségeket. A településrész nagyobb lakosságszámára utal, hogy a relatíve kis területen sűrű egyházi intézményrendszert találunk. Amint fentebb emVörös Márton hivatkozások nélkül (!) sűrűn lakott területnek ábrázolta a könyvében közölt térképen. Vö. Vörös 1963. 16. t 157 A környéken több középkori épületet is feltártak. Sándor 1984. 31-32.; Kárpáti 1983. Nr. 202/7. (114.); Kárpáti 1986. Nr. 186/9. (105.) 158 Petrovics 2006. 46-49. 159 Uo. 160 Tóth 2008. 16-19. 161 Bezerédy 2003. 20.; Szakály 1995. 44-66. 162 Bezerédy 1997. 14. 163 Gosztonyi 1939. 181. 164 MQ L4a pag. Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban 59 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
