Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
FEDELES TAMÁS: Pécs terei, épületei és használatuk a késő középkorban
Utcák, terek, épületek Pécsett I K risztus teste-kápolnában" is minimálisan egy-két klerikussal számolhatunk. A fallal övezett területen állt egykor a nagypréposti kúriában található kápolna,99 100 ahol legkevesebb egy káplán működött. Ugyancsak egy kápolna létére következtethetünk a kispréposti kúriában.101 Az Antal segédpüspök házában létesített Szt. Erzsébet-kápolnában szintén egy káplánnal számolhatunk.102 Szintén itt vehetjük számba az ispotály klerikus személyzetét. Az ispotály magiszterét ezúttal nem vesszük figyelembe, hiszen a 14. századtól döntően a Szt. Bertalan-templom plébánosai látták el e feladatot.103 Mellettük bizonyosan több klerikus látta el a tényleges lelkipásztori, adminisztratív teendőket. Az ő számuk mintegy 3-5 főre tehető.104 Összesen tehát e kategóriánál 15-20 személyt vehetünk figyelembe. A városban jelentős szerzetesrendek találtak otthonra, akik férfi kolostorok mellett zárdát és egy beginaházat létesítettek. Jacques Le Goff Franciaországra kidolgozott vizsgálati rendszerét a magyar viszonyokra adaptáló Fügedi Erik elemzését summázva: annál fejlettebbnek tekinthető egy-egy település, minél több koldulórendi kolostort alapítottak ott.105 A középkori Magyar Királyság területén e szempontból Pécs és Buda állt az első helyen, mindkét városban megtelepedtek a ferencesek, a domonkosok, az Agostonos remeték, valamint a karmeliták. Pécsre Szt. Domonkos rendje érkezett legkorábban (1238 körül), s kolostoruk hamarosan a Dél-Dunántúl egyik fontos intézményévé vált.106 A konvent jelentőségét az ásatások is igazolták,107 s az eredmények fényében jelentős lehetett a konventben élő szerzetesek száma. Vélhetőleg jelentősen meghaladta a kolostor létszáma a magyar átlagnak tekinthető 15 főt.108 Az is valószínűnek látszik, hogy egy 13. századi forrásban megjelenő 100-as létszám erős túlzásnak tekinthető.109 A szerzetesek, és a rendi főiskolán tanuló novíciusok összlétszámát 50-60-nál nem célszerűbb magasabbra becsülni. A ferencesek nem sokkal a domonkosok után érkeztek Pécsre, s kolostoruk a rend magyarországi tartományának egyik központja (custodia) volt. A középkori ferences kolostor és templom méreteit 99 Fedeles 2007. 13-14. 100 Petrovich 1983. 17-20.; Tímár 2001. 81. 101 Tímár 2001. 83. 102 DF 278-332. 103 Fedeles 2003. 118. 104 Az ispotályok személyzetére ld. Cevins 2003. 52-53.; Majorossy- Szende 2008.434- 435. 105 Fügedi 1981. 106 Kiss-Sarbak 2009. 371-372.; Romhányi 2000. 51. 107 Kárpáti - Szekér 1994. 108 Cevins 2003. 41. 109 Uo. 16. jegyzet 52 Fedeles Tamás
