Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

TEGZES FERENC: Egy tér a revíziós politika szolgálatában - A Pécsi Országzászló szerepe a város társadalmi életében

Utcák, terek, épületek Pécsett a ltábornagy, hadtestparancsnok, majd köszöntő beszédet intézett hozzájuk. Ezt követően Vörös Mihály dr., helyettes polgármester üdvözölte a honvé­deket. A honvédzenekar által eljátszott Hiszekegyet, Szózatot, Himnuszt követő díszmenet után a laktanyákban a város látta vendégül ünnepi ebédre a honvédeket.43 2. Az egyetemisták a máshol tartott nyilvános gyűléseikhez az Országzász­ló terét csak gyülekezési helyül használták, innen vonulva a tulajdonképpeni helyszínre. ■ 1938. október 26-án a Felvidék visszacsatolása elleni cseh politikával szemben tüntetett az egyetemi ifjúság, gyülekezve az Országzászló előtt és innen vonult a város központjába, a Széchenyi téri nagygyűlésre.44 ■ 1938. november 10-én az Országos Magyar-Lengyel Diákszövetség Pécsi Báthory István Köre az új Lengyelország fennállásának 20. évfordu­lóján a Széchenyi térre fáklyás felvonulást tartott az Országzászlótól, ahol a gyülekezést tartották 45 ■ 1938. november 25-én Imrédy Béla miniszterelnök és Jaross Andor mel­letti szimpátiatüntetésüket az egyetemi hallgatók szintén a Széchenyi téren tartották. A gyülekezés helye most is az Országzászló terén történt.46 Összefoglalás A tér ez irányú történetét áttekintve, elmondhatjuk, hogy a létesítői ki­mondatlan célját, a revízió gondolatának ébrentartását nagy hatékonysággal szolgálta. „Az emlékművek eredeti funkciójuk szerint az emlékezet, az emlékezés helyei. Ideális esetben a múlt olyan személyeit, eseményeit örökítik meg mara­dandóan, akiknek és amelyeknek a nemzeti emlékezet kiemelkedő jelentő­séget tulajdonít. Felállításuk pedig nyílt teret, helyet biztosít a személyes, spontán vagy szervezett emlékezésre. Van azonban egy fajtájuk, nevezetesen a politikai emlékművek, amelyeknek semmi közük a nemzeti emlékezethez, létrejöttüket kizárólag aktuális politikai szándéknak köszönhetik, felállítá­sukkal pedig a politika célját nem az emlékezés helyének megteremtése, ha­nem a társadalom állandó és direkt emlékeztetése, vagy színtiszta politikai 43 Dunántúl, 1941. 12. 18., 4.; Pécsi Napló, 1941. 12. 18., 3. 44 Dunántúl, 1938. 10. 28., 5. 45 Dunántúl, 1938. 11. 12., 6. 46 Dunántúl, 1938. 11.26., 3. 280 Tegzes Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom