Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KULT LÁSZLÓ: Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett
lefegyverzett országnak honvédelmi tárcája, a közoktatásügyi tárca” - mondta Klebelsberg Kunó, aki 9 évig volt Magyarország vallás- és Közoktatásügyi minisztere.1 A háború utáni sokk, vagyis a Trianoni-békeszer- ződés híre általános letargiát, nemzeti gyászt okozott hazánkban. Klebelsberg felismerte, hogy az ország megmaradásának és kibontakozásának egyetlen eszköze van: a kultúra. Véleménye szerint Magyarországnak meg kellett teremtenie a kulturális fölényt a térségben, ezért széles körű iskolareformot dolgozott ki. Munkássága olyan mély nyomokat hagyott, hogy a két világháború közötti időszakot joggal nevezhetjük a magyar oktatásügy egyik virágkorának. Megreformálta mind az elemi, mind a középiskolai oktatást. Számos új iskola épült, csak az Alföldön - dán mintára - 5 000 új épületet adtak át az oktatásnak. Több mint 1500 új könyvtárat alakíttatott ki. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet pedig Pécsre költöztette. Alkotása máig érezteti hatását. Kultúrpolitikája számos olimpikont, Nobel-díjast adott a világnak. Tulajdonképpen Klebelsberg minisztersége alatt zajlott Magyarország eddigi legnagyobb és legsikeresebb oktatási reformja az óvodáktól az egyetemekig bezárólag. Majd annyi iskolaépület lett átadva országosan, mint a korszakot megelőző 900 évben. Ez világviszonylatban is egyedülálló. A vallás- és közoktatásügyi tárca részesedése a költségvetésből a következőképp alakult: 1896-1900:2,7%, 1924-1925: 8,7%, 1928-1929:10,5%, 1931-1932:15%.2 Ezekből az adatokból is jól látható a folyamatos nagyarányú növekedés. Az iskolaalapítások társadalmi-gazdasági háttere Az iskolaalapításokra nagy szükség volt. A korszak elején alapvetően az Alföldön, valamint a nagyvárosok külterületein hiányoztak az iskolák. Utóbbiak népessége folyamatosan növekedett, hisz az ipar egyre nagyobb teret hódított a városok peremterületein. Ez különösen igaz Pécsre, mert itt még több új kerület is létrejött a korszakban, így új iskolák alapítására is szükség volt. De mielőtt megvizsgálnánk a két világháború közötti elemi iskolaalapításokat Pécsett, meg kell ismernünk a város demográfiai adatait, iskolaszerkezetét, 1 Klebelsberg Kunó 1875-ben született Magyarpécskán (Arad vármegye). 1898-ban doktorált a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán. A Beth- len-kormány belügy (1921-22), majd vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922-31). Konzervatív reformjai egy erős, nyugat-európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtésére irányultak. Budapesten halt meg 1932-ben. 2 Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. In: Századok, 1969/5-6. 1176-1200. Szieberth Róbert alapítású elemi népiskolák Pécsett 243 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
