Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
MENDÖL ZSUZSANNA: Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai
Alfréd és Ludwig Károly (1895-1977) építészek tervei szerint sávos beépítési rendszerben társasházak épülnének, garzon, és 3-4 szobás lakásokkal, központi fűtéssel, melegvíz szolgáltatással, parkírozott kerttel, az evangélikus templom elé nyúló gyermekjátszótérrel.15 Valószínűleg a befektetők hiánya hiúsította meg megvalósulását. A Mátyás király telken az első két bérház, a Rákóczi u.39/a-b. épületek felépítését 1936. okt. 27-én engedélyezték, akkor még 39.és 41. házszámmal. Hoffmann László (1897-1943) tervei szerint összeépített bérházak teljesen egyező kivitelben és homlokzattal készültek. (Lásd 5. kép, 229. o.) A 39-es Schwartz Mór16 számára, Hartai Jenő építőmester kivitelezésében 1937. május 29-re készült el. A másik építtetője Sikorski Zsolnay Miklósné17, kivitelezője Tepes Ferenc (1892-1961) volt. A szomszédjával azonos időben történt használatba vétele. A bérházak 25 éves adómentességet kaptak, a közterület fölé nyúló erkélyeik miatt megállapított magas közterülethasználati díját többszöri fellebezésükkel sem tudták a tulajdonosok megváltoztatni. Az épületek kiemelt lépcsőháztornyokkal, szimmetrikus homlokzattal készültek. Sómázas pirogránit erkélymellvédeik és nyíláskeretelésük alkalmazása a második ház építtetőjének Zsolnay gyár-tulajdonosi minőségéből fakad. A modern hangvételű épületnek ezzel sajátos, helyi karaktert, színességet, regionális jelleget adtak, s azt az anyaghasználatot, részletképzést, amihez majd a szomszédos telkeken építtetők is igazodnak. Ez a megoldás a Forbát-féle javaslat helyett azért hatott aktuálisabbnak, mert Németország felől Hitler hatalomrajutásával más szelek fújtak. A 19. századi historizálástól megszabadító tisztulásnak tekintett avantgárd periódus után a hatalom képviselői az építészetben ismét számítani akartak a kortárs képző- és iparművészek közreműködésére. 1934. májusában ott olyan törvényt hoztak, hogy a középületek építési költségének meghatározott részét az épületet díszítő művészeti alkotásra kell fordítani. Ennek legfrissebb példáit 1936 őszén Lipcsében a német birodalmi képzőművészeti kamara kezdeményezésére létrejött kiállításon, majd az ezt követő években kiadott képes albumokban szemléltették.18 Ez a „Heimatstil” a modern építészet technikai, műszaki és anyagbeli újdonságait 15 Félmillió pengős beruházásról tárgyal a Márovits és Ludwig cég... Háromemeletes „Rákóczi udvar” a Neumann-telken. Dunántúli Tőzsde 1936. február 1: 7. - Újsághirdetés, Pécsi Napló 1936. március 1: 16 16 BML IV. 1407. Pécs Város Polgármesteri Hivatalának iratai (továbbiakban Pécs pgm. ir.) 17151/1937 F 10 63388/1943 - 32678/1936 F - A legmodernebb pécsi bérpalota május 1-re elkészül. Pécsi Napló 1937. április 25. 6. 17 BML Pécs pgm. ir. F 51313/1939 - 32679/1936 F 18 Kunst und Kunsthandwerk am Bau. 250 Arbeiten in Stein, Eisen, Holz und anderen Werkstoffen. 3. Auflage. Verlag Julius Hoffmann in Stuttgart 1941. Herbert Hoffmann bevezetőjével. Három pécsi saroktelek beépítésének története és Forbát Alfréd tervjavaslatai 219 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
