Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
PESTI JÁNOS: Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból
A 19. század végén alakult a Siklósi-külváros ipari negyeddé. Folytatódott a Budai-külváros bóVülése a Tettye völgyében és a Benga környékén. Az utóbbi helyen különösképpen kusza vonalvezetésű utcák alakultak ki. Ebben az alakuló új városrészben néhány utcának két-három népi neve is volt a 19. század első felében. A szabályozatlan utcanévhasználat és a házszámozás következetlenségei miatt egyre nehezebbé vált itt a gyors tájékozódás. Ez zavarta a helybélieket. A városi tanács számára is fontos volt, hogy rendezzék mielőbb az utcanevek kérdését. A városi közigazgatás szakemberei összegyűjtötték az akkor használt népi utcaneveket, ezeket egy listán összesítették; majd ugyanezen azt is feltüntették, hogy a népi nevek helyett milyen új (hivatalos) neveket javasolnak jóváhagyásra a névrendezés során. Ez a fontos „munkaokmány” azért tanulságos számunkra, mert a beleírt utólagos javítások jelzik, hogy az előterjesztés elfogadását nagy viták előzhették meg. A „Denominatio” kezdetű iratban együtt tanulmányozhatjuk a 18. század második felében keletkezett népi utcaneveket és az 1804-ben helyükre került hivatalos utcaneveket.32 Az 1804-ben hivatalossá nyilvánított utcaneveket 18 szemantikai osztályba soroltam. Terjedelmi okok miatt ezt a listát itt most nem ismertetem. Ez megtalálható a Pécs utcanevei (1554-2004) című munkámban.33 1804-ben a városi magisztrátus 78 utcanevet emelt a hivatalos név rangjára. Az 1804. évi utcanévrendezéssel Pécsett lényegében lezárult az a névadó gyakorlat, hogy az utcáknak közösség ad nevet. Kezdetét vette városunkban is a hivatalos utcanévadás korszaka. Az 1804. évi utcanévlistából megállapítható, hogy az akkori névadó hatóság a népi nevek közül a leginkább ismert, közhasználatú utcaneveket kívánta elsősorban hivatalossá tenni. Ez a szándék azonban valaki(k)nek nem tetszhetett; ezért - nem kis aránytalanságot teremtve - zömében vallási, egyházi vonatkozású utcanevekkel váltották fel a javaslatba hozott spontán keletkezésű, népi neveket. A 78 hivatalos utcanévből 43 név (55,13 %) egyházi, vallási vonatkozású. Az 1804. évi utcanévrendezés hozadéka elsősorban az volt, hogy rendet teremtett az akkori kusza névhasználatban. Nem hallgathatjuk el azonban azt a káros következményét, hogy az uniformizálás - sajnos - együtt járt a város történetét őrző, patinás utcaneveink visszaszorításával, változatos névkincsünk szegényítésével. Nem lehet véletlen, hogy a város lakói nem fogadták kitörő örömmel a hivatalossá nyilvánított új utcaneveket. Még évtizedek múlva is újra felbukkannak a hivatalos iratokban a korábbi népi utcanevek. Az 1804-ben hivatalossá tett utcanevek közül 16 név ma is része az utcanévrendszernek. Változatlan formában maradt fenn -íz Anna «., József u., Mária 32 Pesti, 2007. 2.2.3. alfejezet - Madas, 1979. 411-421. 33 Pesti, 2007. 2.2.3.1. alfejezet. Pécs utcái, terei és épületei - névtani szempontból 21 Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010
