Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)
KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből
Utcák, terek, épületek Pécsett a Márkus tér45, itt Pécsett a Széchenyi tér nevezetességét képezik. Olyan szelídek, hogy az ember kezéből eszik ki a magot és kenyérmorzsát. (Hadd jegyezzem fel, hogy a tér színes kövezete az évtizedekkel ezelőtt megszűntetett Budai Külvárosi Temető sírköveiből készül, régi pécsi polgárok sírkövein járunk a téren.) Kelemen apát hozzákezd a Belvárosi Templom restaurálásához, lebontatja az egykori török dzsámihoz hozzáépített alaktalan toldalékokat. A tornyot, sekrestyét stb. és előtűnik a régi dzsámi arányos szépségében, szamárhát hajlású régi ablakaival, hogy a templom befogadóképességét növelje, északi, hátsó részéhez félkör alakú bővítést építtet a templomhoz. Sokan nem bocsátják ezt meg Kelemennek, azt mondják ezzel a modern hozzáépítéssel még jobban elformátlanította a templomot, mint volt korábban. Rendezik a Sétateret, az Alsó Sétatér és a Littke ház között teraszos vízesést építenek fel. Szép képet nyújt a vízesés a mögötte magasba emelkedő székesegyházzal. Rendezik a hegyre vezető Mátyás Flórián, most Hunyadi János utcát, az utca végén felépítik a Mecseki feljárót, kiszélesítik a Frühweisz völgyet, a mostani Székely Bertalan utcát. Rendezik, parkosítják a Tettyét, rendezik a Balokányi ligetet, s megépítik itt a nagy modern városi strandfürdőt, a József Attila utcában pedig a Hullámfürdőt. Itt is ott is emléket állítanak fel a városban, a Ferencesek templomával szemben felállításra kerül Assziszi Szent Ferenc modern szobra, az Irgalmasok templom előtt a Zsolnay majolika kút, a Káptalan utca sarkán meg Keresztelő Szent János finom alakjával az Aranykút. A Belvárosi templom előtt felállítják a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékművét, majd ezen a 8-as huszárok domborművű emlékét, s ugyancsak a Széchenyi téren a 19-es honvédek és az 52-sek emléktábláit helyezik el. Rendezik, szépítik, csinosítják a várost. A város zseniális főmérnöke Kalenda Lóránt állandóan tervez, dolgozik, sajnos két legnagyobb tervét nem tudja megvalósítani. Az egyik, strandfürdő a hegyen az Üdülő Szálló alatt, milyen gyönyörű lett volna a hegyoldalban a nagy víztükör, hatalmas kilátással a városra és a rajta zöldellő tájékra. A másik a vársétány, kiszabadítani a székesegyház körüli utcákban még ma is álló régi várfalakat és tornyokat a hozzájuk épített házak kisajátításával és lebontásával, s a bástyák és tornyok mentén parkírozott sétányt létesíteni. Ha megvalósítják ezt a tervet, a régi pécsi vár, amely ma apró polgárházak között eltemetve fekszik, új életre támad, s olyan nevezetességre tesz szert a város, amilyennel kevés magyar város dicsekedhetik. A tervek elkészülnek, sajnos mindkét terv megvalósítását megakadályozza a második világháború, s ahogy állnak a dolgok, nem hiszem, hogy valaha is valóság lesz a két tervből. Mi idézi elő a város nagy fejlődését, hogyan lehetséges, hogy az általános elszegényedés közepette ilyen nagy építőmunka folyik le a városban? 45 Szent Márk tér. 206 Márti Attila
