Utcák, terek, épületek Pécset - Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2010 (BML, 2010)

KAPOSI ZOLTÁN: Iparszerkezet és ipartelepek Pécsett a 19-20. század fordulóján - MÁRFI ATTILA: Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján a 20. század elsőfeléből

zokatlan, mégis (reméljük) olvasmányos leírást olvashat az érdeklődő;

dr. Arató Jenő egykori pécsi táblabíró visszaemlékezéseiből, a dualizmus utolsó éveire s az első világháborút követő évek a város arculatára vonatkozó részleteit. Pontosabban az „Életem” c. kéziratának1 pécsi vonatkozásait közöljük a „boldog békeidők” hangulatát is idéző, s közel száz évvel ezelőtti város életéről. A Pécsi Várostörténeti Múzeum tulajdonában álló terjedelmes, több mint 500 oldalas kézirat számos magánjellegű, az életutat ismertető közlései mellett figyelemreméltó várostörténeti ismereteket is tartalmaz. A könnyebb áttekintés és olvashatóság érdekében viszont szükségszerű volt az értékes írás szövegének korrekciója, azaz a gyakori szóismétlések, gépelési és helyesírási hibák mellőzése és a tematikát figyelembevevő szövegrészek tagolása, szerkesztése, alcímek feltűntetése, ami az eredeti szövegben nem szerepelt. Éppen ezért a forrás, vagy szövegpublikálás során a közlés nem betűhív, hanem szöveghű közlése mellett döntöttünk. Az eredeti szöveg mindezektől függetlenül, érintetlen maradt, s az említett korrekciók, szerkezeti tagolás mellett magyarázó jegyzetekkel segítjük a kézirat értelmezését. Ez elsősorban az idegen kifejezések, fogalmak magyarázatát és a nyilvánvaló elírások-tévedések, kiigazítását jelenti. Itt fontos megjegyezni, hogy egyértelműen több olyan említés és esemény lehet kérdéses, amit csak más forrásokkal való egybevetés esetén tisztázhatnánk. De ennek a forrásközlésnek nem ez az elsődleges célja, hanem hogy a jeles egyéniség gondolatain, egyedi látásmódján, „hangulati jelentésein” keresztül kapjon az olvasó igen érzékletes, eddig még nem ismert képet városunkról. Ráadásul arról az időszakról, amelyről kevés ilyen jellegű forrás ismert. Ezért is szükséges hangsúlyozni, hogy nem kimondottan történetírói igénnyel elkészült leírással ismerkedhet meg az érdeklődő.

Attól függetlenül, hogy ez az időszak már több regresszív korszakot is felölel, a háborús vereség, a trianoni területvesztések, s a szerb megszállás okozta a társadalmi, gazdasági és morális válságot. A kilábalásról, a város fejlődéséről, főként politikai, kulturális és társadalmi életéről kaphatunk újabb izgalmas metszeteket. Természetesen a hivatali-jogi pálya, családja és magánélete változásairól is érzékletes leírásokat olvashatunk. Nagyszüleink élettere a két világháború közti korszak eseményei elevenednek meg a naplóíró gördülékeny írásmódjának köszönhetően. Viszont ezeket a rendkívül részletes visszaemlékezéseket, a többszöri átfedések és a néha tapasztalható időbeli „ugrások”, s természetesen a terjedelmi korlátok miatt nem közölhetjük maradéktalanul. A szükséges szöveggondozás, és szöveghű közlés mellett kényszerűségből

1 JPM Új- és Legújabbkori Történeti Osztály. Arató Jenő irathagyatéka, Életem című memoárja egy részlete 1909-1914 közötti időszakról. Itt köszönöm meg Gál Éva osztályvezetőnek, hogy erre a forrásra figyelmemet felhívta, s hogy munkámat önzetlenül segítette tanácsaival, meglátásaival.

Pécs városképe, utcái, terei, s polgárainak mindennapjai dr. Arató Jenő visszaemlékezései alapján...